A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2006. április 11-én megtartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy az AEGON Magyarország Pénztárszolgáltató Rt. nyugdíjpénztári szolgáltatásának hozamára, költségére vonatkozó 2005. évi piaci tájékoztatása a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközött, ezért a vállalkozást 70 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
A versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az AEGON nyugdíjpénztári szolgáltatásának hozamára, költségére vonatkozó 2005. évi piaci tájékoztatása képezte: a marasztalás alapját egyrészt azok a megbízottak részére átadott tagtoborzó szórólapok, melyek a reménybeli ügyfeleknek kerültek továbbításra; másrészt a kilépni szándékozó tagok részére megküldött levelek, amelyeket az át/kilépési szándékról történt tudomásszerzést követően juttatnak el postai úton a tagok részére.
A versenytörvény szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja – tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A GVH Versenytanácsa határozatában rámutatott, az AEGON nyugdíjpénztári ágazatára vonatkozó tájékoztatási tevékenysége során a pénztártagok részére megküldött leveleiben, ügyfeleket informáló szórólapjain eredményei, illetve tevékenysége költségvonzatai tekintetében olyan téves, illetve hiányos tájékoztatásokat tett közzé, amelyek kommunikációs gyakorlatának részét képezték, s melyek ily módon alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.
A különböző tájékoztatókban közzétett, oszlopdiagramokkal és szövegesen megjelentetett téves hozamadatok, a kiemelkedő hozamra vonatkozó állítások, a sávos költséglevonás tényét elmulasztó tájékoztatás, valamint a legalacsonyabb ill. alacsonyabb költségre vonatkozó állítások alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére.
A fentiek alapján a GVH Versenytanácsa a jogsértő vállalkozással szemben 70 millió Ft versenyfelügyeleti bírság szabott ki.
(Vj-197/2005. sz. ügy)
