Egy amerikai felmérés a közelmúltban azt igyekezett felderíteni, hogy a nagy ügyvédi irodák partnerei közt miért csak 20 százalék a hölgyek aránya. A magyarázat: a nők általában jobban kerülik a kockázatot és nagyobb figyelmet szentelnek a biztonságnak, mint a férfiak.
Az Egyesült Államokban ma a joghallgatók fele, míg a gyakorló jogászok harmada nő. Ennek ellenére a partnerek csak mintegy egyötöde kerül ki a gyengébbik nem tagjai közül. A jelenség egy része kétségtelenül visszavezethető a szokásos „szexista” klisékre, de a nők egyre nagyobb esélyegyenlősége legalábbis sejtetni engedi, hogy valami más is van a háttérben.
Hogyan is válik partnerré valaki egy amerikai ügyvédi irodában? A kimagasló teljesítményen túl ennek még általában két oka van. Az egyik, hogy az iroda számára az ügyvédek befektetést is jelentenek, akik értéke a cégnél töltött idővel egyre nő, s ezt valahogyan el kell ismerni. A másik ok az, hogy a partnerré válás lehetőségével meg lehet akadályozni a tapasztalt ügyvédek ellustulását. Ez végső soron egy olyan verseny, melyet az „nyerhet” meg, aki végül partnerré válik.
Az állandó versenyhelyzetben az ügyvédek folyamatosan kénytelenek sokat dolgozni. Ez a versenyhelyzet ugyanakkor rengeteg kockázatot is rejt és többen feladják a versenyt, mielőtt egyáltalán megpillanthatnák a célt.
S még ha valaki el is éri az áhított célt, akkor sem dőlhet hátra elégedetten, hiszen az amerikai irodákban kezd visszaszorulni a tapasztalat szerinti díjazási rendszer, s egyre inkább az „azt kapod, amit megszereztél” elv érvényesül, így a munkahely és a befolyó jövedelem állandósága mintegy folyamatos veszélyeknek van kitéve.
Meg kell tehát tartani az ügyfelek felé a vonzerőt, ugyanakkor senki sem feledkezhet meg arról, hogy külső körülmények is erőteljesen befolyásolják a rendszert: a gazdasági környezet, a piac élénksége folyamatosan visszahatnak az egyéni teljesítményre. A jelenlegi kiválasztási rendszer tehát számtalan kockázati tényezőt rejt és nagyfokú bizonytalanságot rejt.
Ez nem kedvez a hölgyeknek s erre szolgál bizonyságul egy nemrég megjelent amerikai tanulmány, melynek szerzői kutatásuk során arra a megállapításra jutottak, hogy a nők jobban kerülik a versenyhelyzeteket.
A kutatásban 80 önként jelentkező oldott meg három feladatot, melyek során először egy fix díjért kellett elvégezni a munkát, majd egy olyan versenyszerű díjazási forma következett, melyben a győztesek vittek mindent, míg a vesztesek semmit nem kaptak. A harmadik fordulóban aztán lehetett választani, hogy melyik rendszer érvényesüljön: a férfiak 75 százaléka a versenyalapú díjazást választotta, míg a nőknek csak 35 százaléka döntött ugyanígy.
A tanulmány készítői azt a következtetést vonták le, hogy továbbra sem lehet a női partnerek számának emelkedésére számítani, hiszen a gyengébbik nem tagjainak alkati beállítottsága a jelenlegi, kiélezett versenyhelyzeten alapuló rendszerben tulajdonképpen kizárja a nagyobb számban történő partnerré válást.
