Az Európai Bizottság ma iránymutatást tett közzé annak elősegítésére, hogy a tagállamok kormányai, vállalatai és munkavállalói megismerjék jogaikat és kötelességeiket abban az esetben, ha egy vállalat munkavállalóját az egyik EU-tagállamból egy másikba küldi ki.
A közlemény a kiküldetésről szóló irányelv végrehajtása során a tagállamokban felmerülő gyakorlati nehézségekkel foglalkozik. Elősegíti, hogy kiküldetés esetén az uniós jogi követelmények és korlátozások egyértelművé váljanak, és elkerülhető legyen a szociális dömping.
A nemrégiben megtartott tavaszi csúcson az EU vezetői egyetértettek abban, hogy „az európai szociális modell megőrzése mellett a szolgáltatások belső piacát teljesen működőképessé kell tenni”. Ennek szellemében a mai „A szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetésről szóló iránymutatás” című közlemény biztosítja, hogy egy másik EU-tagállamban a szolgáltatásnyújtásban részt vevő valamennyi fél jól jár. Az EU-n belül szolgáltatást nyújtó vállalatoknak kevesebb akadállyal és bürokráciával kell szembenézniük, és gyorsabb eljárásokra van szükségük. A tagállamoknak egyértelművé kell tenniük, hogy a vállalatoknak milyen követelményeknek kell megfelelniük, ha másik országba küldik munkavállalóikat. A vállalatok számára egyúttal jobb hozzáférést biztosítanak a bérekre és munkafeltételekre vonatkozó információkhoz. A Bizottság továbbá elősegíti, hogy a tagállamok közötti információcsere hatékonyabbá váljon, és erősödjön az igazgatási együttműködés.
Vladimír ©pidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős európai biztos hangsúlyozta: „Ez az iránymutatás kulcsfontosságú eszköz mind a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosításában, mind a szociális dömping megelőzésében. A maximális hatást azonban csak akkor érheti el, ha a tagállamok jól alkalmazzák. Felkérem a tagállamokat, hogy a szolgáltatások nyújtását tegyék könnyebbé Európában, hogy az európai munkavállalók teljes mértékben kihasználhassák a belső piac adta lehetőségeket, miközben kellő védelmet élveznek.”
Az Európai Bíróság esetjogából kiindulva a közlemény egyértelművé teszi, hogy a befogadó tagállamnak kötelessége biztosítani, hogy a kiküldetésről szóló irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek a területükre kiküldött munkavállalókra. Eközben a befogadó tagállamok megkövetelhetik a külföldi szolgáltatóktól, hogy tegyenek eleget bizonyos ellenőrzési intézkedéseknek. Ezen intézkedéseknek azonban tiszteletben kell tartaniuk a Szerződés 49. cikkét, valamint nem jelenthetnek indokolatlan és aránytalan korlátozást a szolgáltatások szabad mozgására nézve.
A közlemény négy intézkedésre vonatkozóan ad iránymutatást, és kijelenti, hogy:
- a szolgáltató nem köteles állandó képviselővel rendelkezni a befogadó tagállam területén
- a befogadó ország nem kérhet előzetes engedélyt a munkavállalók kiküldetésére, de a szolgáltató vállalatoknak bizonyos ágazatokban általános engedélyt kell szerezniük másik tagállamban történő szolgáltatás nyújtásakor
- a tagállamok a munka megkezdése előtt a munkavállalók kiküldetéséről nyilatkozatot kérhetnek, hogy megkönnyítsék a befogadó államokban az ellenőrzést
- a szolgáltatóknak olyan szociális dokumentumokkal kell rendelkezniük, mint pl. jelenléti ív vagy a munkahelyi egészséggel és biztonsági feltételekkel kapcsolatos dokumentumok
Szintén említésre kerülnek a harmadik országokból származó, kiküldetésben lévő munkavállalókat érintő különleges ellenőrzések.
A származási országok nemzeti hatóságainak lojálisan együtt kell működniük a befogadó tagállamok hatóságaival, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk a kért információkat, hogy el tudják látni ellenőrzési feladataikat, és felléphessenek a törvénytelen gyakorlatok ellen. Az összekötő hivataloknak és az ellenőrző hatóságoknak kellő felszereltséggel és forrással kell rendelkezniük, hogy bármilyen igényre gyors és helyes választ tudjanak adni. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a külföldi szolgáltatók szankcionálására, amennyiben nem tesznek eleget az irányelvben meghatározott alkalmazási feltételeknek.
A kiküldetés megkönnyítése érdekében a közlemény számos javaslattal áll elő a tagállamokra nézve, ideértve a honlapok és egyéb információs eszközök fejlesztését, az összekötő hivatalok és az ellenőrző hatóságok megerősítését, az információcserére elektronikus rendszerek használatát és a munkaügyi felügyeletek közötti jobb kapcsolattartást.
A tagállamok támogatása érdekében a Bizottság többnyelvű együttműködési nyomtatványt hozott létre, amely segítségével a tagállamok megoszthatják egymással a megfelelő információkat. Ez a nyomtatvány leegyszerűsíti a helyi ügyintézők számára a dokumentumok megvizsgálását – nyelvi akadályok nélkül.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak fokozottabban kell törekedniük az irányelvben meghatározott minimumszabványok betartására. Az irányelv betartásának értékelését az elkövetkező 12 hónapra tervezik, amely végén a Bizottság jelentést készít. Jelentős előrelépés hiányában a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, ami jogsértési eljárásokat is magával vonhat.
