Az Európai Bizottság elkészítette a szolgáltatási irányelv új tervezetét, melynek alapját az Európai Parlament által megszavazott, ám kissé felvizezett dokumentum képezte. A Bizottság azonban néhány új elemet is belevett a tervezetbe, melyek a protekcionizmust hivatottak kiküszöbölni.
Az irányelv újraírt tervezetét a Bizottság kedden (2006. április 4.) hozza nyilvánosságra, amely második olvasatra a Parlamentbe kerül, majd azt a tagállamok minősített többségének kell elfogadnia.
Az EU vezetői csúcsértekezletükön (2006. március 23-24.) rábólintottak, hogy az Európai Bizottság az EP által elfogadott, a legellentmondásosabb elemeket már nem tartalmazó változatot vegye alapul a szolgáltatási irányelv módosításakor.
Az Európai Bizottság által készített változat sajtóértesülések szerint a korábbinál világosabban fogalmaz a korlátozható szolgáltatások köréről, melyeket az új szöveg szerint csak közegészségügyi, közbiztonsági és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva lehet megtagadni. A parlamenti verziónál szigorúbban, bár kissé homályosan utal a szöveg arra is, hogy mikor lehet a korlátozásokat alkalmazni. A dokumentum szerint a külföldi szolgáltatók tevékenységét csak „arányosan”, csak a „szükséges” esetekben és „diszkriminációmentesen” lehet korlátozni.
Kiküldött munkavállalók
A Bizottság a dokumentumhoz 11 oldalas, a kiküldött munkavállalókról szóló mellékletet is csatolna. Az EB ezzel az új tagállamok vitorlájából szeretné a szelet kifogni, miután azok elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az Európai Parlament törölte az irányelvből azokat a paragrafusokat, amelyek a rövidtávú, kiküldött munkavállalók előtti akadályokat szüntették volna meg.
A Gazeta Wyborcza lengyel napilap szerint azonban a melléklet nem új szabályokat állapít meg, és nem szankcionálja a munkavállalók szabad mozgását akadályozó tagállamokat, hanem idézi a hatályos, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozásokat.
Háttér
Az Európai Parlament február közepén szavazta meg a szolgáltatási irányelvet. A direktíváról született néppárti és a szocialista megállapodás szerint a fogyasztóvédelemre vagy a szociálpolitikára hivatkozva nem lehet megakadályozni a szolgáltatásnyújtást, ám még így is elegendő korlátozás marad a tagországok tarsolyában. Az EP által elfogadott változat szerint nem kellene alkalmazni a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, ha az adott tagország veszélyeztetve látja köz- és szociális biztonságát, közrendjét, illetve környezetvédelmi vagy közegészségügyi kifogásokat támaszt.
A származási ország elvét az irányelv immár nem tartalmazza és a képviselők végül a szociális, egészségügyi, valamint a közlekedési szolgáltatókat is kivették az irányelv hatálya alól. Az oktatási, kulturális szolgáltatókra, valamint a víz és gázszolgáltatókra azonban vonatkozik az irányelv.
A származási ország elve helyett a mostani megállapodás szerint minden az EU-ban alapított vállalatnak joga van ahhoz, hogy bármely más tagállamban szolgáltatásokat nyújtson és a tagállamoknak minden létező akadályt el kell törölniük, amivel a más tagállamokban alapított cégek találkozhatnak. A munkavállalóikat kiküldő cégeknek azonban, meg kell majd felelniük a befogadó ország minimum munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabályainak.
