Tizzano főtanácsnok szerint ellentétes a közösségi joggal a reklámozó általános árszínvonalának a versenytársakéval oly módon való összehasonlítása, amely egyes kiválasztott termékek árainak összehasonlításából általános következtetést von le.
A Lidl és a Colruyt cégek egyaránt áruházláncot működtetnek Belgiumban. 2004. januárjában a Colruyt reklámkampányba kezdett, melynek során olyan információkat közölt a fogyasztókkal, hogy a 2003-as évet figyelembe véve, az általa vizsgált áruházak általános árszínvonala alapján a fogyasztók jelentős ármegtakarítást érhettek el, ha a Colruytban vásároltak. Az összehasonlított áruházakat meg is nevezték a kampányban, ezen áruházak között szerepelt a Lidl is.
Ez utóbbi keresetet indított egy belga bíróság előtt, azt kérve, hogy a Colruytot a megtévesztő és összehasonlító reklámokról szóló irányelvet a nemzeti jogba átültető belga törvény alapján tiltsák el az említett reklámozási gyakorlattól. A Lidl érvelése szerint a kérdéses reklámok megtévesztők, és több okból is ellentétesek az összehasonlító reklámokra alkalmazandó szabályokkal.
Ezzel összefüggésben a belga bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett közösségi irányelv értelmében tilos-e a reklámozó általános árszínvonalának a versenytársakéval oly módon való összehasonlítása, amely egyes kiválasztott termékek árainak összehasonlításából általános következtetést von le, ezáltal azt a benyomást keltve, hogy a reklámozó összes terméke olcsóbb, annak ellenére, hogy az elvégzett összehasonlítás csak a termékek bizonyos körére korlátozódott.
Második kérdése arra irányul, hogy összehasonlító reklám csak egyes áruk vagy szolgáltatások konkrét összehasonlítására megengedett-e, vagy lehetséges az ilyen típusú reklám az összességében azonos szükségletet kielégítő áruválaszték tekintetében is. Arra a kérdésre is választ vár a belga bíróság, hogy a reklám valóságtartalmának ellenőrizhetősége tekintetében szükséges-e az, hogy azt maguk a címzettek is tudják ellenőrizni, vagy elegendő az, ha erre a reklám címzettjének nem minősülő harmadik személyeknek (pl. hatóságoknak) van lehetőségük.
Antonio Tizzano főtanácsnok indítványában úgy véli, hogy önmagában nem ellentétes a közösségi joggal az áruházak áru- vagy szolgáltatásválasztéka tekintetében alkalmazott összehasonlító reklám, amennyiben a reklám nem megtévesztő, azonos szükségleteket kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukat vagy szolgáltatásokat hasonlít össze, tárgyilagos és ellenőrizhető.
Ami a tárgyszerűséget és az ellenőrizhetőséget illeti, a főtanácsnok szerint nem szükséges az, hogy a reklámokban kifejezetten megemlítsék az összehasonlított termékeket és árakat, amennyiben e reklámokban feltüntetik, hogy az összehasonlított termékekre és árakra vonatkozó adatok hol (pl. Interneten) és hogyan férhetők hozzá egy átlagos fogyasztó számára. A konkrét esetet illetően ugyan a főtanácsnoknak komoly kételyei vannak azt illetően, hogy a Colruyt áruház reklámkampányában teljesítette-e a tárgyszerűség és az ellenőrizhetőség követelményét, mégis a tényállás felderítése szempontjából jobb helyzetben lévő belga bíróságra bízná ennek eldöntését.
A főtanácsnok végül megállapítja, hogy megtévesztő a reklámozó általános árszínvonalának a versenytársakéval oly módon való összehasonlítása, amely egyes kiválasztott termékek árainak összehasonlításából általános következtetést von le, ezáltal azt a benyomást keltve, hogy a reklámozó összes terméke olcsóbb, annak ellenére, hogy az elvégzett összehasonlítás csak a termékek bizonyos körére korlátozódott.
(C-356/04, Lidl Belgium GmbH & Co. KG – Etablissementen Franz Colruyt NV)
