Az Alkotmánybíróság e héten elutasította a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény egyes részeit, a 2006. évi költségvetési törvény egyik rendelkezését, az egyes szakellátások beutalási rendjét, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény több szövegrészét, valamint a Büntető törvénykönyvnek a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára és a fogyasztók megtévesztésére vonatkozó szabályait támadó indítványokat.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény
33/B/1999. AB határozat
Az Alkotmánybíróság március 27-én hozott határozatában elutasította a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 2. § (3) bekezdés utolsó mondata, 3. § (3) bekezdés második mondata, 3. § (4) bekezdése, 5. §-a (1) bekezdésében a második mondatnak a „valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát” szövegrésze, 8. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 14. § (3) és (6) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 18. § (6) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. Megszüntették az eljárást törvény 16. § (4) bekezdése és 18. § (5) bekezdésében az „ideig és” szövegrész alkotmányellenességének megállapításával kapcsolatban. Ugyancsak megszüntették az eljárást a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése, valamint 7. számú melléklete Források (passzívák) C) Eredmény sora alkotmányosságát támadó indítvány tárgyában is.
Az állami támogatásnál alapul vett megkülönböztetés
1197/B/1997. AB határozat
Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányosságát vitató indítványt. Az érintett rendelkezés kimondja: „A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.” A testüket indokolásában megállapította, hogy az állami támogatásnál alapul vett megkülönböztetés nem önkényes.
Egyes szakellátások beutalási rendje
331/B/1998. AB határozat
Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 23. § d), e) és h) pontja, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3., 4. és 5. pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. A testület szerint nem ellentétes az alkotmány 17. §-ban meghatározott államcéllal, ha a szabályozás orvosszakmai, gazdaságossági, illetve finanszírozási szempontok miatt egyes szakellátások igénybevételét beutalóhoz köti. Az indokolás rámutat: az egészségügyi ellátásért az általánostól eltérően fizetendő térítésre való kötelezés a társadalmi szolidaritásra épülő biztosítási rendszer elvi alapjainak megfelelő, célszerű rendelkezés, ennek folytán a térítési díj fizetésének rendszerétől való eltérés sem tekinthető önkényesnek. Az Alkotmánybíróság ezért nem tekinti alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó a beutalási rendtől való eltérés esetére a felmerült költségek részleges megfizetését írja elő.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
661/B/1997. AB határozat
Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. § (5) bekezdés b) pontja „áthelyezés esetén” és „1992. július 1-jéig” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület megszüntette az eljárást a törvény 19. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában. Az alkotmánybírák a törvény 19. § (5) bekezdés b) pontjának alkotmányosságával összefüggésben megállapították, hogy a kifogásolt rendelkezés tartalma világos és érthető, az „áthelyezés esetén” és „1992. július 1-jéig” szövegrészek nem teszik a norma címzettjei számára értelmezhetetlenné és kiszámíthatatlanná a szabály alkalmazását.
A rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette
334/B/2004. AB határozat
Az Alkotmánybíróság március 28-án aláírt határozatában elutasította a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 292. §-a, 293. §-a, 294. §-a és 296/A. §-a alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó szerint alkotmányellenesek a Btk. azon szabályai, amelyek a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettét (292-294. §) és a fogyasztók megtévesztésének vétségét (296/A. §) büntetni rendelik. Szerinte a tisztességtelen piaci résztvevőket a természetes piaci mechanizmusok kiszűrik, így nincs szükség büntetőjogi védelemre. Az alkotmánybírák nem osztották a véleményt. A határozat indokolása szerint az érintett rendelkezések olyan magatartásokat hivatottak büntetni, amelyekkel szemben nem nyújt kellő védelmet a büntetőjogon kívül rendelkezésre álló egyéb jogi eszközök igénybe vétele. Az indítványozó által alkotmányellenesnek vélt tényállásokban foglalt büntető rendelkezéseken keresztül az állam elsősorban a fogyasztókat védi. E védelmet azonban csak részben valósítja meg a büntetőjog eszközeivel. A Btk. támadott rendelkezéseiben meghatározott magatartások társadalomra veszélyességének fokát el nem érő cselekmények elkövetőit igazgatási, valamint szabálysértési szabályok szerint vonják felelősségre, s természetesen a polgári jogi eszközök is az érintettek rendelkezésére állnak.
