Az Alkotmánybíróság az elmúlt több mint másfél évtizedben számos határozatában vizsgálta az országgyűlési képviselők választásával, illetőleg a választási eljárással kapcsolatos jogszabályok alkotmányosságát.
A kopogtatócédulák alkotmányossága (1990)
2/1990. (II. 18.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1990/16.)
Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálata során összeegyeztethetőnek találta az alaptörvénnyel a kopogtatócédulák használatának szabályozását. A határozat indokolása szerint a választópolgár maga jogosult eldönteni, hogy az ajánlás érdekében felfedi-e bizonyos személyes adatait egy párt, illetőleg a választás törvényességét ellenőrző szervek előtt vagy sem.
A választások tisztasága (1994)
298/B/1994 (VI. 17.) AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, 1994/3.)
Az Alkotmánybíróság elutasította az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 40. § (5) bekezdése és az 1994. május 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselőválasztások választási szervei mellett működő választási munkacsoportok feladatairól szóló belügyminiszteri rendelet 1. számú melléklete V. fejezetének 4./a) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. A testület nem osztotta azt az álláspontot, hogy a kifogásolt rendelkezések alapvető joguktól fosztják meg mindazokat a választópolgárokat, akik a választás második fordulójának időpontjában a lakóhelyüktől távol vannak és nem kértek a választás első fordulóját megelőzően igazolást. Az Alkotmánybíróság kifejtette: a támadott törvényi rendelkezésben megállapított korlátozás szükségességét a választás tisztasága, a választási visszaélések megelőzése indokolja. Az alkotmánybírák emlékeztettek arra, hogy a korábbi szabályozás lehetőséget adott volna arra, hogy a választási eredmény ismeretében a szavazás második fordulójának időpontjáig kiadható igazolások alapján a szavazók az egyéni választókerületekben a szavazás eredményét az igazolással visszaélve befolyásolják. A törvény módosított rendelkezése azonban – mutatott rá a testület – éppen az ilyen jellegű választási visszaélések megelőzésére irányul.
A jelölő szervezetek emblémája (2002)
70/2002. (XII. 17.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2002/156.)
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása kapcsán alkotott belügyminiszteri rendeletben a jelölő szervezetek emblémájának méretét szabályozó szövegrészt. A testület megállapította, hogy az alkotmányban meghatározott jogszabályi hierarchia rendjét is sérti a rendelet mellékletének az a szövegrésze, amely szerint a jelölő szervezet emblémája 20 mm átmérőjű körben jelenik meg a szavazólapon. A törvényalkotó a konkrét szavazólapok adattartalma kialakításához, az adattartalom megjelenítéséhez elegendőnek ítélte meg a választási eljárási törvény előírásait, és erre vonatkozóan nem is adott felhatalmazást a belügyminiszter számára.
A külföldön tartózkodó választók szavazásban való részvétele (2004)
32/2004. (IX. 14.) AB határozat (Magyar Közlöny 2004/128.)
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványnak helyt adva úgy határozott, hogy az alkotmány 70. § (1) bekezdésében szabályozott alapvető jogokat sértő – mulasztásban megnyilvánuló – alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára az országgyűlési képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának, illetőleg az országos népszavazáson a szavazásban való részvételük módját és garanciáit szabályozzák. Hivatalból eljárva ugyancsak mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség fennállását állapította meg amiatt is, hogy a törvényhozó a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben nem alkotta meg a külképviseleti szavazás tekintetében a szavazás titkosságát biztosító rendelkezéseket. Időközben az Országgyűlés eleget tett jogalkotási feladatának.
Az egyéni választókerületek nagysága (2005)
22/2005. (VI. 17.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2005/81.)
Az Alkotmánybíróság határozata szerint az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához. Ezért felhívta a parlamentet, hogy jogalkotási feladatának – az országgyűlési képviselők soron következő választását követően – 2007. június 30-ig tegyen eleget.
A választási szervek döntésével kapcsolatos kifogás határideje (2005)
23/2005. (VI. 17.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2005/ 81.)
Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 77. § (3) bekezdése, illetve a 78. § (1) bekezdése. A két rendelkezést azért semmisítette meg azonnali hatállyal a testület, mert a törvényből nem állapítható meg egyértelműen az, hogy a választási szervek döntéseivel kapcsolatos kifogást mennyi időn belül lehet benyújtani. Az Alkotmánybíróság ugyanebben a határozatában – a fentiekben foglaltakon túlmenően és attól függetlenül – arra is kötelezte az Országgyűlést, hogy a népszavazásra külön jogorvoslati határidőket állapítson meg, és ezáltal biztosítsa a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának a népszavazás speciális jellegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garanciáit. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet megszüntetésére 2005. december 31-ei határidőt állapított meg. Az Országgyűlés még nem tett eleget jogalkotási feladatának.
