A KPMG megítélése szerint az Európai Bíróság új főügyészének véleménye a vitatott olasz helyi adó (IRAP) ügyében továbbra is azt sugallja, hogy a magyarországi társaságoknak, a helyi iparűzési adó esetleges uniós elutasítására számítva tett lépései adókockázatot rejtenek magukban.
A legutóbbi főügyészi vélemény ismeretében ma az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az olasz adó megítélésével összhangban végül a magyarországi helyi iparűzési adó (hipa) sem minősül EU-kompatibilisnak, azonban az időbeli korlátozás értelmezése közömbösítheti az iparűzési adóval kapcsolatban eddig benyújtott követelések teljesülését.
Az Európai Bíróság (EB) régóta vizsgál egy olaszországi helyi adót (IRAP) – ha az eljárás végén a bíróság azt tiltott forgalmi adónak minősíti, akkor határozatában eltörli az olasz adónemet. Az ügy kimenetele Magyarország szempontjából is nagy jelentőségű, hiszen a mi helyi iparűzési adónk (hipa) nagyban hasonlít a vitatott olasz adónemre, így a majdani IRAP-döntés precedensértékű lehet a mi iparűzési adónk jogszerűségének megítélésében is.
Az elmúlt napokban az újonnan kinevezett főügyész, Christine Stix-Hackl is kifejtette véleményét az olasz helyi adó EU-kompatibilitását illetően. Bár a főügyész véleménye nem kötelező érvényű az Európai Bíróságra nézve, valószínű, hogy a bíróság azzal egybehangzó döntést hoz majd.
Az új főügyész egyetért a korábbi főügyész, Francis Jacobs azon véleményével, hogy az IRAP tiltott forgalmi adónak minősülhet, ha a vállalkozások reprezentatív mintáját vizsgálva az áfa- és IRAP-kötelezettek körében fizetendő áfa és IRAP összegének aránya lényegében konstans. A főügyész azt javasolja, hogy ezt az értékelést (amely egy összetett statisztikai elemzést is magába foglal) a nemzeti bíróságok végezzék el.
Várhatóan a fenti érvelést alkalmazzák majd a magyar helyi iparűzési adó vonatkozásában is, azaz az ügyet először az EB elé terjesztik, amely egy hasonló értékelés elvégzése után továbbítja azt a magyar bíróságok felé egy végső statisztikai elemzés érdekében. Ha így lesz, akkor a helyi iparűzési adó sorsa a magyar bíróságokon dőlhet el.
Az ítélethez kapcsolódó időbeli korlátozások vonatkozásában a főügyész megjegyzi, hogy az ítélet a megjelenését magában foglaló adóév (amely az IRAP-ra vonatkozó szabályok alapján értelmezendő) végétől fejti ki jövőbeli hatását, míg az első főügyészi jelentés (2005. március 17.) után beadott visszamenőleges kérelmeket figyelmen kívül hagyják
A KPMG megítélése szerint a legutóbbi főügyészi vélemény továbbra is óvatosságra int a helyi iparűzési adóval kapcsolatos intézkedések mérlegelésében. Ha az EB majdani döntésében elfogadja a főügyészi álláspontot, az végső soron a hipa EU-kompatibilitásának megkérdőjelezését jelentheti. Ám ha az időbeli korlátozás értelmezésében is a főügyész érvelését követik, akkor az lehetetlenné teheti a magyar helyi iparűzési adóval kapcsolatban eddig benyújtott követelések teljesülését.
A KPMG mindig is azon az állásponton volt, hogy a társaságok számára a helyi iparűzési adó az egyik legnagyobb teher, ezért évek óta átfogó helyiadó-reformot szorgalmaz. Ezért helyes iránynak tartja, hogy a magyar kormány az adónem leépítését tervezi 2008-ig.
