2006. február 9-én hozta meg az Európai Közösségek Bírósága (EKB) végzését a C 261/05. számú magyar vonatkozású ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság terjesztett elő az EKB-hoz.
A peres ügy Magyarországon a három gazdasági társaság és a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal között zajlott.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1991. december 16-i 91/680/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról (közös hozzáadottértékadó-rendszer) egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv és különösen ezen irányelv 33. cikkének értelmezésére irányult. A kérelmet a Lakép Kft., a Pár-Bau Kft., a Rottelma Kft. és a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal között, az 1999–2002. évekre vonatkozó helyi iparűzési adó utólagos megfizetése tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében nyújtották be.
Az ügy jogi hátteréül a Magyar Köztársaság csatlakozási szerződése és az ún. hatodik irányelv szolgált.
A nemzeti és nemzetközi szabályozás
A többször módosított helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény felhatalmazza a települési önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy rendelettel helyi iparűzési adót vezessenek be. A Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény (a magyar–német egyezmény) a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően olyan adókra alkalmazandó, amelyek között nem szerepelnek a forgalmi típusú adók.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Az alapeljárás felperesei magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaságok, melyek Németországban is rendelkeznek telephellyel és adóigazgatási azonosító számmal, ahol az e tagállamban elért árbevételük alapján iparűzési adót fizetnek. A Németországban elért árbevételüket a magyarországi helyi iparűzési adóalapjuk kiszámításánál nem vették figyelembe.
Az önkormányzat adóhatósága, majd az alperes mint másodfokon eljáró közigazgatási szerv – mivel úgy ítélték meg, hogy a magyar helyi iparűzési adó kiszámításakor az elért árbevétel egészét kell figyelembe venni – 2004. május 1-jét követően a helyi iparűzési adónemben az 1999–2002. évekre vonatkozóan utólagos adó megfizetésére kötelezte az alapeljárás felpereseit.
Ezen adómegállapítás ellen benyújtott keresetük alátámasztására az alapeljárás felperesei arra hivatkoztak, hogy ha a helyi adó vagyoni típusú adó, akkor az alapeljárásban megtámadott határozatok sértik a magyar–német egyezményt, ha pedig forgalmi típusú adó, akkor e határozatok ellentétesek a hatodik irányelvvel. Az alapeljárás alperese szerint, mivel a szóban forgó helyi adó forgalmi típusú adó, a magyar–német egyezmény nem alkalmazható. Ez az egyezmény ugyanis a vagyoni típusú adókra írja elő a kettős adóztatás tilalmát.
A kérdést előterjesztő bíróság szerint annak megállapítása szükséges, hogy az alapeljárásban szereplő adó vagyoni vagy forgalmi típusú adónak minősül e. A kérdést előterjesztő bíróság továbbá azt kérdezi, hogy figyelembe kell e venni a Tanács irányelveit, ha a szóban forgó adók a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően váltak esedékessé.
A Bíróság hatásköréről
Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. § a első bekezdésének értelmében, amennyiben a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság indokolt végzéssel határozhat.
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből az következik, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a célból kéri a hatodik irányelv 33. cikkének értelmezését, hogy értékelhesse a helyi adókra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak a közösségi joggal való összeegyeztethetőségét. Az alapeljárásban vitatott adók azonban a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően váltak esedékessé.
Márpedig a Bíróság az irányelvek értelmezésére kizárólag azoknak az új tagállamban való – és az új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő – alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel. Jelen esetben az alapeljárásban vitatott adók beszedésének időszaka megelőzi a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozását, így a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések megválaszolására.
