1990. január 1-je és 2006. március 13-a között eltelt több mint tizenhat esztendőben a köztársasági elnökök összesen huszonnégy alkalommal fordultak indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1990-ben az államfői jogkör gyakorlására vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését kérte. Indítványára válaszolva az Alkotmánybíróság 1990. április 13-án megállapította, hogy az államfői jogkör gyakorlása szempontjából az Országgyűlés elnökén a parlament mindenkori elnökét kell érteni.
Göncz Árpád 1990 és 2000 között nyolc esetben fogalmazott meg indítványt. Első elnöki ciklusában (1990-1995) hétszer, a másodikban egyszer fordult az alkotmánybírákhoz. Többek között a kárpótlási törvény, az igazságtétel, a frekvenciagazdálkodás és a földtörvény ügyében kereste meg indítványával az alkotmánybírákat.
Utódja, Mádl Ferenc 2000 és 2005 között tizennégy indítványt címzett az Alkotmánybíróságnak. Õ egyebek közt a felsőoktatási törvény, az ügynöktörvény és a kisebbségi önkormányzati törvény kapcsán jelölte meg alkotmányos aggályait. Mádl Ferenc utolsó hivatali évében, 2005-ben hat előzetes normakontrollt kért a testülettől.
A jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László, aki 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság első elnöke volt, eddig egyszer, 2006. március 13-án fordult alkotmányértelmezési kérdésekkel az alkotmánybírákhoz.
