Jelenleg nyitott kérdés, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.
A március 15-i Nemzeti Ünnep alkalmából a Kormány, illetve a miniszterelnök előterjesztést tett a köztársasági elnök részére állami kitüntetések, valamint Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozására. Az államfő a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre javasoltak listáját és a kitüntetések indokolását. Sólyom László meggyőződése szerint a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése – az Alkotmány értékrendje alapján – nem támogatható.
A köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a Kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Nyitott kérdés ezért, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.
Mivel a kérdésben csak az Alkotmánybíróság hozhat mindenkire kötelező határozatot, Sólyom László a mai napon alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a testülethez. Az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására.
A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá.
A köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványa a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható (pdf).
