Az APEH területi szervei és Központi Hivatala 2005-ben 291-el több büntetőügyben tettek feljelentést, mint az előző évben. Az 1289 feljelentésben 1943 bűntető tényállás szerepelt.
Tavaly 529 adócsalás, 297 csalás, 368 közokirat-hamisítás, 414 magánokirat-hamisítás, 110 esetben a számvitel rendjének megsértése, 71 zártörés, 62 gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, illetve 27 csődbűntett miatt került sor büntető feljelentés megtételére.
2005. évben az elkövetési érték kiugróan magas, 27,7 Mrd. forint volt.
Ennek egyik oka, hogy általánosságban emelkedett az egy feljelentésre jutó elkövetési érték. Ez 21,5 millió Ft volt, ami jelentős emelkedést mutat a 2004. évi 12,7 millió Ft-hoz viszonyítva.
Másrészt három esetben milliárdos összeget meghaladó elkövetési érték szerepelt a feljelentésekben.
A legnagyobb elkövetési érték 1,64 Mrd Ft volt adó- és társadalombiztosítási csalás, illetve csalás bűntett gyanúja miatt, a második legmagasabb összegű elkövetési érték, adócsalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt, 1,34 Mrd forint volt.
Fiktív számlakibocsátások, valamint az ilyen bizonylatokra alapítottan gyakorolt ÁFA adólevonási jog voltak azok a jellemző tényállások, amelyek megalapozták a bűncselekmények elkövetésének gyanúját.
Az utóbbi időszakban gyakran került sor feljelentésre az adócsalás különös, végrehajtással kapcsolatos fajtája miatt. A Btk. 310. § (5) bekezdés szerint ugyanis büntetendő az, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.
Ezeknél az eseteknél az adós a végrehajtási eljárást, adótartozásának behajtását különböző cselekményekkel, pl. az ingó-, illetve ingatlanvagyon értékesítésével akadályozta, illetve késleltette.
Az elmúlt évekhez viszonyítva növekvő tendenciát mutatott a közokirat-hamisítások száma. Itt az esetek döntő többségében az adózók hamis jövedelemigazolásokat nyújtottak be kölcsön igénylésére a pénzintézetekhez.
