Franciaország továbbra sem fogadta el a fájlcserlélők legalizálásáról szóló, a szakmai és politikai közvéleményt megosztó törvénytervezetet, de az ennek kapcsán kialakult vita segíthet az internet és szerzői jog kapcsolatát meghatározó jogszabályok koncepciójának újragondolásában.
Tavaly december óta az európai közbeszéd tárgya a fájlcserélők jogi megítélését döntően befolyásoló francia jogszabály elfogadása. Az ország törvényhozása a 2001-ben született európai szerzői jogi irányelv rendelkezéseinek megfelelő olyan nemzeti szabályozást készült kidolgozni, amely más országokhoz hasonlóan a teljes tiltás eszközével lépett volna fel a fájlcserélőket használó internetezők ellen. A törvényről szóló szavazás előtt azonban felbukkant egy módosító javaslat, amely eddig szokatlan módon egy általános jogdíj megfizetése ellenében legalizálná az ún. peer-to-peer programok használatát.
Az utóbbi javaslat elfogadásával a francia törvényhozás Franciaországban és világszerte is komoly vitákat generált. Az ország kormánya és különösen de Vabres kultuszminiszter továbbra is a jelenlegi szabályozási gyakorlatnak megfelelő törvény elfogadása mellett kardoskodik, hiszen a parlamenti elfogadás még nem jelenti egy törvény jogerőre emelkedését Franciaországban.
Mindeközben egyre gyakrabban hallhatók olyan hangok, melyek azt sugallják, hogy esetleg maga az EU is változtatni fog a kérdéshez való hozzáállásán. A hírek szerint Brüsszel hamarosan hatástanulmányt dolgoz ki, ősszel pedig politikai vitát indít a szerzői jogi irányelv tekintetében – ez akár a teljes európai szabályozás újragondolásához is vezethet.
Egyes vélemények szerint a jövőben járható út lehet a szomszédos jogok szerepének átértékelése: ha ugyanis a törvényhozó elfogadná, hogy a digitális műsorhordozók korában már nem léteznek pusztán felhasználók (mert a legtöbben maguk is alakíthatják a műveket) akkor a szomszédos jogok kiterjesztésével új perspektívák nyílhatnak meg az internetes tartalom jogi szabályozásában.
