Több mint három év telt az ingatlankamara létrehozásának felvetése óta. Ez idő alatt pro és kontra hangzottak el érvek úgy mellette, mint ellene. Az új szervezet –amely a szakmai érdekvédelem mellett segítené a szakma tisztulását, és hatékony eszköze lehetne a lakásmaffia elleni harcnak is – egyelőre nem kapott zöld utat kormányzati oldalról, ráadásul a szakma egy része sem támogatja.
Immár jó három esztendeje, hogy a Magyar Ingatlan Fórum ülésén 13 ingatlanszakmai szövetség és három tanácskozási joggal rendelkező tag képviselője döntött a Magyar Ingatlankamara létrehozásáról, és aláírta alapító dokumentumait. A lépést Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács (MIT) elnöke kiemelt fontosságúnak tartja a szakma életében. Úgy értékeli: először fogalmazódott meg az a közös szándék és akarat, miszerint szükség van egy olyan szervezetre, amely teljes körűen szabályozni tudja az ingatlanszakma ágazatainak működését, ezek szakmai, képzési és etikai vonatkozásait, feltételeit. Akkor a résztvevők olyan, egyéni tagságon alapuló, törvényes alapokon nyugvó, egységes szakmai kamara létrehozása mellett tették le a voksukat, amely nemcsak a szakma, de az „ingatlanos” szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek védelmét is szolgálja.
Tisztuló szándékkal
A kamara alapító dokumentumait aláírók ennek szellemében fogadták el az alapszabályt és az ingatlanszakmai és etikai kódexet. Ezek szabályoznák a tagokkal szemben támasztandó szakmai és személyi kritériumokat, követelményeket, és nem utolsósorban a szakmai működés egységes normatíváit, szabályrendszerét, amelyek alapján meghatároznák: kik foglalkozhatnak ingatlanközvetítéssel, forgalmazással vagy –értékbecsléssel – hangsúlyozza Sztranyák József.
Ezen túl természetesen az ingatlankamara felelősséget vállalna tagjaiért, és olyan, korszerű, a fejlett uniós országokra jellemző felelősségbiztosító rendszert dolgozna ki, amely lehetőséget adna az esetleges ügyfelet ért anyagi károk orvoslására is. Ez utóbbi, lévén azóta Magyarország uniós tagország, különösen fontos, mint ahogy a lakásmaffia háttérbe szorítása, valamint a „piactisztulást” elősegítendő, az ingatlanpiacon működő, megfelelő felkészültséggel nem rendelkező társaságok kizárásának lehetősége is.
A kilencvenes évek eleje óta nagy ívű fejlődésen átment hazai ingatlanszakma – amely évente a jelentős értékű ingatlanvagyont „mozgat meg” – napjainkban meghatározó feladatot lát el az ország gazdasági életében, s ez a tevékenység az elkövetkező években még inkább előtérbe kerül. Az elnök szerint ez is indokolja, hogy szükség van a kamara mielőbbi létrehozására.
Törvény nélkül nem megy
Bár az ingatlankamara gondolatát három éve több ingatlanszövetség és szervezet támogatta, a kezdeményezésnek a szakmán belül is számos ellenzője akadt. Volt szakember, aki már az ingatlankamarai név helyességét is vitatta, és volt olyan, aki a kötelező tagságot találta diszkriminatívnak. Megint mások úgy látták: az új kamara elindíthat egyfajta „kamarasítási” folyamatot, vagyis más szakmáknál is igény támadhat hasonló szervezet megalakítására. Ez pedig úgymond, megkérdőjelezhetné az egész gazdasági kamarai rendszer létjogosultságát.
Hogy ezek a vélemények milyen súllyal estek latba az egyes parlamenti albizottságok kamara melletti vagy elleni döntésében, az a végeredmény alapján sejthető. Miközben ugyanis a parlament a kereskedelmi törvény módosításával – mintegy megerősítendő – a korábbinál több jogosítványt adott a kereskedelmi és iparkamaráknak, a lakásügyi albizottság által úgynevezett foglalkoztatási kamarai jelleggel beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a kormányzat és a törvényhozás is úgy foglalt állást: nem látja lehetőségét újabb szakmai kamara létrehozásának.
Bővebben:
http://hvg.hu/…a/page2.aspx
