Január végén az Emberi Jogok Európai Bírósága meghozta ítéletét a poszt-szovjet időszak egyik legszélsőségesebb, rendőri brutalitással kapcsolatos ügyében, melyben az ártatlanul meghurcolt vádlottat felmentette az ellene felhozott vádak alól. Az ügy ismét rávilágított arra, hogy orosz állami és belügyi szervek működése sok tekintetben továbbra is ellentmond a jogállamiság követelményeinek.
Az ügy tényállása szerint Alekszej Mikhejevet 1998. szeptember 10-én letartóztatták és vád alá helyezték annak az eltűnt tizenéves lánynak a megerőszakolása és meggyilkolása miatt, akit korábban ő és egy barátja autójában fuvarozott.
Az orosz rendőrség kilenc napig tartó kínzással csikart ki beismerő vallomást Mikhejevből, többek között úgy, hogy fülcimpájára vezetéket csatlakoztattak és áramot vezettek a testébe. Mikhejev nem bírta a kínzásokat, egy óvatlan pillanatban kivetette magát a fogda ablakán és a zuhanás következtében két lábára megbénult. Nem sokkal később az „áldozat” felbukkant és elmondta, hogy pár napot barátaival töltött.
A történtek után vizsgálat indult, melyet először 2002-ben bűncselekmény elkövetése hiányában lezártak az orosz hatóságok, végül az ügy újbóli megnyitása eredményeképpen 2005-ben két, a kihallgatáson részt vevő rendőrt elmarasztalt az eljáró bíróság, de ez az ítélet máig nem emelkedett jogerőre.
A Strasbourgi Bíróság felmentette Mikhejevet az ellene felhozott vádak alól. Az EJEB azonban nem csak a Római Egyezmény egyes cikkeinek megsértését állapította meg, hanem elmarasztalta az orosz államot azért is, mert az ügy kivizsgálása érdekében folytatott eljárás lezárását késleltette, ezáltal akadályozva meg Mikhejevet abban, hogy a nemzetközi testülethez forduljon (a Strasbourgi Bíróság ugyanis csak olyan ügyekben járhat el, melyekben a belső jogorvoslati rendszert már kimerítették).
Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a Mikhejev-ügy csak a jéghegy csúcsa. Különböző csatornákon továbbra is rendszeres jelentések érkeznek az orosz kormányzati és belügyi szervek által a fogvatartott állampolgárok ellen elkövetett visszaélésekről. Oroszország az Európa Tanács egyetlen tagállama, amely mindmáig nem teszi lehetővé a nemzetközi szervezeten belül működő Kínzásellenes Bizottság éves jelentéseinek teljes teljes közzétételét.
