A február 20-tól február 24-ig tartó munkahét zsúfoltnak ígérkezik mind az Elsőfokú Bíróság, mind az EKB számára. A fokozott munkatempóra talán magyarázatot nyújt, hogy 2006. február 27-e (hétfő) és 2006. március 5-e (vasárnap) között az Európai Bíróságon ún. “semaine blanche” lesz, azaz az említett héten nem lesznek tárgyalások, ítélethirdetések, és nem kerül sor főtanácsnoki indítványok benyújtására sem.
Az utolsó teljes februári munkahét keddjén az EKB a Halifax és mások (C-255/02), a BUPA Hospitals Ltd és mások (C-419/02) és a University of Huddersfield (C-223/03) ügyekben jelenteti meg ítéletét. E három ügyben angol bíróságok terjesztettek elő kérdéseket előzetes döntéshozatalra a hatodik ÁFA-irányelv értelmezésével kapcsolatban az előttük folyó olyan ügyekben, amelyekben különféle jogi személyek az előzetesen felszámított ÁFA összegét szerették volna levonni.
E napon jelenik meg továbbá a Hans-Jürgen és Monique Ritter-Coulais kontra Finanzamt Germersheim (C-152/03) ügyben hozott ítélet is. Egy német bíróság két kérdést terjesztett előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróság elé a német adójogi szabályozásnak az Európai Unió jogának egyes alapszabadságaival való összhangje tekintetében.
A fentiekhez hasonlóan e napon a nyilvánosság számára is elérhető lesz a Silvia Hosse kontra Land Salzburg (C-286/03) ügyben hozott ítélet is. Itt a tagállamok között ingázó közösségi munkavállalók családtagjainak társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférése és az ellátás nyújtásának bizonyos feltételhez kötése a jogvita központi témája.
A Bizottság kontra Edith Cresson ügyben 2006. február 23-án, csütörtökön jelenik meg főtanácsnoki indítvány. A Bizottság keresetében annak megállapítására kéri a Bíróságot, hogy Edith Cresson asszony, a megbukott Santer-Bizottság egykori francia biztosa, megszegte a biztosi hivatallal együtt járó kötelezettségeit, és ezért fossza meg részben vagy egészben Cresson asszonyt az őt megillető nyugdíjjogosultságaitól, és/vagy e jogosultságaihoz kapcsolódó vagy azokat helyettesítő minden egyéb előnytől. A Bizottság a Bíróság mérlegelésére bízza ezen megfosztás tartamának és terjedelmének meghatározását.
Ítélethirdetésre is sor kerül ezen a napon, mégpedig a Keller Holding ügyében (C-471/04). Az Európai Bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy ellentmond-e az EK-Szerződésnek, ha egy társaság más tagállamban bejegyzett tőketársaságban való részesedésből eredő, Németországban adómentes bevételeivel gazdaságilag közvetlenül összefüggő finanszírozási költségei csak abban az esetben számolhatók el működési költségként, ha e részesedésből nem osztanak ki nyereséget adómentesen.
A C-95/04 számú ügy tárgya az Elsőfokú Bíróság egy 2003. december 17-i ítélete (T-219/99, British Airways kontra Bizottság) elleni fellebbezés, amely ítéletben az Elsőfokú Bíróság fenntartotta a Bizottság korábbi határozatának érvényességét.
Végül az Elsőfokú Bíróság 2006. február 22-én hirdet ítéletet Nestlé kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal – Quick (T-74/04) ügyben, ahol a Nestlé indított keresetet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal ellen, mivel az a Quick belga gyorsétterem-lánc kifogását követően megtagadta a “Quicky” megjelölés közösségi védjegyként való bejegyzését. A belga gyorsétterem-lánc a “Quick” és a “Quickies” közösségi védjegyek jelenlegi jogosultja. A Nestlé a cég reklámjaiban rendszeresen szereplő nyúlfiguráját akarta a “Quicky” szó kíséretében vizuális jelzésként bejegyeztetni. “Quicky”, a Nestlé-nyuszi, a Nestlé Nesquik márka megtestesítője 1973 óta. Ezzel szemben a Quick cég kizárólag szóvédjegyek jogosultja. Ennek ellenére a Harmonizációs Hivatal úgy vélte, hogy a fonetikai hasonlóság elegendő indokot nyújtott a “Quicky” megjelölés védjegyként való bejegyzésének elutasítására.
