Várhatóan végleg sikerül megegyeznie az irányelvről a néppártiaknak és a szocialistáknak. Az EP két legnagyobb frakciója mindenesetre megegyezett abban: a fogyasztóvédelemre vagy a szociálpolitikára hivatkozva ne lehessen eltekinteni a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló jogszabály alkalmazásától.
Kedden éjszakába nyúlóan vitáztak a képviselők a szolgáltatási irányelvről. Az EP franciaországi székhelyén, Strasbourgban eközben mintegy 30 ezres, békés tüntetésen tiltakoztak az irányelv egyes pontjai ellen. A szavazás csütörtökön lesz.
Kedden éjszaka megegyezésre jutottak a néppártiak és a szocialisták: a korábbi kompromisszumos javaslathoz hasonlóan nem kellene alkalmazni a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, ha az adott tagország veszélyeztetve látja köz- és szociális biztonságát, közrendjét, illetve környezetvédelmi, közegészségügyi kifogásokat támaszt. Nem korlátozhatná viszont a szolgáltatót fogyasztóvédelmi, szociálpolitikai érvek alapján. Továbbra is tárgyalnak ugyanakkor a munkavállalók kiküldetéséről, a szociális, illetve magánkézben lévő egészségügyi szolgáltatásokról és az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségről.
Parlamenti vita
A szolgáltatási irányelv vitájában a jelentéstevő, Evelyne Gebhardt (szocialista, német) azt mondta, az uniós alkotmány után a legfontosabb európai jogszabálytervezetről van szó. Gebhardt úgy vélte, a szolgáltatások áramlásának ugyanolyan szabadnak kell lennie, mint az áruké és a tőkéjé. Ezért a képviselőnő szerint jó, hogy az Európai Bizottság jogszabály elfogadását kezdeményezte, azonban a vita korábbi szakaszában az a kép alakulhatott ki az emberekben, hogy az irányelv a tizenöt régi tagállam megvédéséről szól, a tíz új EU-országgal szemben. A jelentéstevő szerint meg kell szabadulni a származási ország elvétől, és mind a 450 millió európai polgár érdekét szem előtt kell tartani az irányelv elfogadásakor.
A tanács nevében Martin Bartenstein szólalt fel. Az osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter úgy vélte, az irányelv elősegíti majd a lisszaboni célkitűzések elérését. A jogszabály tervezetének felülvizsgálatát a parlament módosításainak figyelembe vételével fogják elvégezni – ígérte a miniszter. Az új jogszabály Bartenstein szerint előnyös lesz a szolgáltatásokat nyújtók és az azokat igénybe vevők számára is, anélkül, hogy megkérdőjelezné az európai szociális modell vívmányait. Az európai polgárok így szociális, illetve bérdömpingtől mentesen élvezhetik majd a belső piac előnyeit – mondta Bartenstein, aki szerint a jogszabálynak nem szabad érintenie a munkajogi előírásokat.
A vitában José Manuel Barroso azt mondta, a szolgáltatási irányelv kiemelkedően fontos az európai gazdasági növekedés és a foglalkoztatási kilátások szempontjából. Az Európai Bizottság elnöke szerint a jogszabály elfogadásával bebizonyosodhat, hogy a 25 tagú EU képes megoldást találni egy, a közvéleményt jelentősen megosztó kérdésben. Barroso azt mondta, az uniónak valódi szolgáltatási piacra, a kis- és közepes vállalkozások támogatására, az EU szerződéseiben lefektetett négy szabadság elvére alapozott, kiegyensúlyozott irányelvre van szüksége.
Charlie McCreevy, belső piaci biztos szerint a javasolt irányelv az adminisztrációs terhek csökkentésével megkönnyíti a cégek tevékenységét, és a fogyasztókat is több információhoz juttatja majd. A biztos alapvetően üdvözölte a parlamenti szakbizottság javasolt módosításait, úgy vélte azonban, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra ki kellene terjednie a szabályozásnak. MecCreevy hozzátette, a tagállamok bármilyen intézkedésének figyelembe kell vennie a diszkriminációmentesség, a szükségesség és az arányosság elvét.
Hans-Gert Pöttering (néppárti, német) azt mondta, a szolgáltatások szabad áramlása is alapvető európai érték, de a másik három szabadságéhoz képest lemaradt a megvalósítása. A frakcióvezető szerint a szolgáltatási irányelv elfogadása annak a próbája, mennyire komolyan kötelezte al magát az unió a lisszaboni célkitűzések mellett. „Képviselőcsoportunk gyakorlatilag újraírta a tervezetet, ez is mutatja, hogy kompromisszumot akarunk a széleskörű egyetértés érdekében – de nem mindenáron” – fogalmazott Pöttering. A néppártiak szerint a tagállamok közötti fokozottabb együttműködésre, az illegális munkaerő-áramlás leküzdésére, a nemzetközi versenyképesség növelésére, és az új tagállamok integrációjának elősegítésére kell törekedni – mondta a frakcióvezető.
Martin Schulz (szocialista, német) úgy vélte, az irányelv azt a kérdést veti fel, „milyen szociális modellt szeretnénk Európában”. „A szociáldemokraták számára a gazdasági és technikai fejlődés összekapcsolódott a magasabb bérekkel, fejlettebb szociális biztonsággal és fogyasztóvédelemmel; Bolkestein viszont a növekedést a bérek csökkentésével kötötte össze” – fogalmazott a szocialista frakcióvezető. Schulz szerint azonban „Bolkestein nincs többé”, és nem sikerült megosztani az új, illetve régi tagállamokból érkezőket sem az irányelv kapcsán.
Graham Watson (liberális, brit) azt mondta, pártja támogatja a származási ország elvét, mert szerintük ezzel lehet segíteni a kis- és közepes vállalkozásoknak. A liberális frakcióvezető szerint az elv elvetése felére csökkenti az ilyen cégek növekedési esélyét. Watson szerint szó sincs szociálisdömping-veszélyről, mivel a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv továbbra is hatályban van. A politikus azt mondta, át kell ültetni a gyakorlatba az unió alapvető elveit, hogy ne váljanak másodosztályú polgárokká az új tagállamokban élők.
Heide Rühle (zöldpárti, német) úgy vélte, a közérdekű és a gazdasági érdekű szolgáltatásokkal külön kellene foglalkozni, nem ebben az irányelvben. A képviselő szerint annak az országnak a törvényeit kell alkalmazni egy szolgáltatóra, amelyikben az tevékenykedik.
Francis Wurtz (GUE, francia) üdvözölte az irányelvtervezet által Európa-szerte kiváltott „kivételes politikai és társadalmi mobilizációt”. A frakcióvezető szerint a jogszabályt el kell utasítani.
Nigel Farage (IND/DEM, brit) arról beszélt, hogy az irányelv a tagállamok rovására a szerinte rosszul működő európai intézmények hatáskörét erősítené.
Adam Bielan (UEN, lengyel) szerint az irányelv 600 ezer új munkahelyet hozhatna létre, növelné a termelékenységet és a béreket is.
Herczog: elfogadhatatlan a megkülönböztetés
„A szolgáltatási irányelv az érdeken túl értékekről szól. (…) Elfogadhatatlan a huszadik század Európájában, hogy egy szolgáltatót származása, állampolgársága, anyanyelve alapján megkülönböztessünk” – mondta felszólalásában Herczog Edit (szocilaista). A képviselőnő szerint „biztos, stabil, világos jogi hátteret” kell teremteni a szolgáltatók számára.
Herczog azt mondta, az új tagállamokből érkező szocialista képviselők konstruktívak voltak: elfogadták a munkajog teljes kivételét az irányelvből, és a származási ország helyett a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvét. A képviselőnő szerint azonban „elfogadhatatlan, hogy az európai jogban meghatározhatatlan kivételek legyenek, mert ezek a tagállami önkénynek hagynának helyet”. „Nem fogadhatjuk el, hogy a fogyasztóvédelem vagy a szociális politika ürügyén korlátozni lehessen a szolgáltatásnyújtás szabadságát” – tette hozzá Herczog Edit.
Szájer: van mit veszteni
„Egyesek azt mondják, hogy egy felvizezett irányelv is jobb, mint a semmi. Ez azonban nem igaz.” – kezdte felszólalását Szájer József (néppárti). A képviselő szerint „van egy határ, amin túlmenve már nem segítjük a szabad szolgáltatásnyújtást, hanem újabb akadályokat állítunk elé”. Szájer hozzátette: „van mit veszteni, hiszen az elmúlt évtizedekben az Európai Bíróság rendre megvédte a szolgáltatók jogait a korlátozó szándékú tagállami törekvésekkel szemben. Ha most az uniót alapító szerződések szellemével és betűjével ellentétes új akadályokkal teli irányelvet fogadunk el, akkor ne reménykedjünk a munkahelyeket és új európai növekedést teremteni akaró lisszaboni program sikerében, mert akkor újabb 30 évre korlátozzuk ezt a piacot.”
Képviselőtársaihoz fordulva Szájer azt mondta: „önökön a sor: kiállnak-e az Unió négy szabadságának egyik alapelve mellett, vagy nem! Egy erős szolgáltatási irányelv jó lenne a kis- és középvállalkozóknak, jó lenne a régi és új tagországoknak, jó lenne Európa minden polgárának, egész Európának”.
