Az Európai Parlament két évig tartó előkészítés után csütörtökön első olvasatban nagy többséggel elfogadta a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet. Az eredeti bizottsági javaslat számos ponton módosult, az alapvető célkitűzés azonban továbbra is a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása maradt. Az EP most úgy döntött, az irányelv nem lehet hatással a szociális jogokra, ezek továbbra is nemzetállami hatáskörben maradnak.
Az Európai Parlament csütörtökön a hosszú szavazási eljárást követő végszavazáson, 394-215-33 arányban első olvasatban elfogadta a szolgáltatási irányelvet. A magyar néppárti delegáció és a liberális Szent-Iványi István nemmel szavazott, a magyar szocialisták igennel.
A néppárti Szájer József közleménye rossz irányba tett lépésnek minősítette a voksolás végeredményét. „Az Európai Parlament által most elfogadott irányelv egy kiüresített jogszabály, amely a versenyképesség fokozása és munkahelyek százezreinek teremtése helyett a bezárkózást választotta” – fogalmazott a politikus. Szájer szerint a végül „feje tetejére állított irányelv” szavazásakor a közép-európai, újonnan csatlakozott országok „szempontjából fontos módosítások egyike sem kapta meg a kellő többséget”.
A szocialista Herczog Edit közleménye szerint „az irányelv egy nagyon fontos lépés ahhoz, hogy az 1957-ben aláírt Római Szerződés elvi rendelkezésein túl a szolgáltatásnyújtási szabadság gyakorlati lehetőségét is megteremtsük”. Herczog szerint a mostani többség „megnyugtató garancia arra, hogy a tanács és a parlament második olvasatban a szolgáltatásnyújtás teljes szabadságát megteremti”.
A liberális Szent-Iványi István szerint „az Európai Parlament nagy lehetőséget szalasztott el, hogy olyan előterjesztés mellett tegye le a voksát, amely hatékonyan elősegíthetné az EU versenyképességének javítását az egységes belső piac megteremtése révén”. „Ez a javaslat sem Magyarországnak, sem Európának nem jó” – áll a képviselő közleményében.
Az irányelv alapvető célja, hogy biztosítsa a szolgáltatásoknak az Európai Unió alapszerződéseiben garantált szabad áramlását, vagyis azt, hogy bármely, az EU-ban bejegyzett cég korlátozások nélkül nyújthasson szolgáltatásokat bármely uniós államban. Az alapelv tehát nem volt kérdéses, az viszont igen, a gyakorlatban mely területekre ne terjedjen ki a szolgáltatások áramlását könnyítő jogszabály. A most elfogadott módosítások tehát elsősorban a kivételekről szólnak.
A két legnagyobb EP-frakció, a néppárti és a szocialista korábban megegyezésre jutott az irányelvvel kapcsolatos vitás kérdések többségében. Az első olvasatban elfogadott szöveg többé-kevésbé ezt a kompromisszumot követi. Ennek megfelelően a szolgáltatás helyének megfelelő állam korlátozhatja majd a szolgáltató tevékenységét, ha veszélyeztetve látja köz- és szociális biztonságát, közrendjét, illetve környezetvédelmi, közegészségügyi kifogásokat támaszt. Az elfogadott verzió szerint nem korlátozhatnák viszont a szolgáltatót fogyasztóvédelmi, szociálpolitikai érvek alapján.
Az irányelv nem érintheti a szociális jóléti célú szolgáltatásokat, a szociális lakások finanszírozását, az azzal kapcsolatos segélyezési rendszert, a családok és a fiatalok támogatását célzó gyermekgondozási és családi szolgáltatásokat, valamint „a tipikusan jóléti célokat szolgáló oktatási és kulturális szolgáltatásokat”.
Nem lesz hatályos a jogszabály az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségekre, a kikötői, a biztonsági és a közlekedési szolgáltatásokra, utóbbiba beleértve a városi tömegközlekedést, a taxikat és a mentőszolgálatokat.
Az irányelv nem foglalkozik az állami vagy magánszervezetek részére fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, az állami szolgáltató szervezetek privatizációjával, a szolgáltatói monopóliumok felszámolásával, a tagállamok által nyújtott állami támogatásokkal. „Az irányelv nem érinti az egyes tagállamoknak azt a szabadságát, hogy a közösségi szabályokkal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni, és milyen egyedi kötelezettségek vonatkozzanak rájuk” – áll az elfogadott szövegben.
Az irányelv nem érinthetné a tagállamok büntetőjogi, társadalombiztosítási és munkaügyi („például a foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos, többek között a munkaegészségügyi és munkabiztonsági, valamint a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatokra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses előírások”) szabályozását. A szövegtervezet szerint „az irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja a kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, a kollektív szerződések megkötéséhez, kibővítéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a sztrájkhoz és a szervezett fellépéshez való jogot a tagállamok ipari kapcsolatait szabályozó rendelkezéseknek megfelelően”.
Nem terjed ki a jogszabály sem az állami, sem a magánkézben lévő egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatásokra. „Az egészségügy kizárása az irányelv hatálya alól azokra az egészségügyi szakemberek által a betegeknek nyújtott szolgáltatásokra terjed ki, amelyek a betegek egészségügyi állapotának értékelésére, fenntartására vagy javítására irányulnak, és a szolgáltatás nyújtása szerinti tagállamban az említett tevékenységeket a szabályozott foglalkozások számára tartják fenn” – fogalmaz a szöveg.
Az EP törölte a tervezetből a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó részeket. Az indokolás szerint ugyanis az eredeti bizottsági javaslat „a szolgáltatás nyújtása szerinti tagállamoknak megtiltja, hogy a szolgáltatókat olyan kötelezettségek hatálya alá rendeljék, amelyek a szóban forgó tagállamok felügyeleti szervei szempontjából lényegesek. Ilyenformán pedig ez az irányelv lényegesen csökkenti a szóban forgó tagállamok által lefolytatott munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát.” A parlament 244-383-10 arányban elutasította azt az indítványt, amely módosított formában mégis foglalkozott volna a munkavállalók kiküldetésével.
Az irányelv nem vonatkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizálására, sem az ilyen szolgáltatásokat nyújtó közjogi szervezetek privatizálására”. A jogszabály ezen túl „nem sérti a kulturális vagy nyelvi sokszínűség, illetve a média pluralizmusának védelme vagy előmozdítása érdekében hozott közösségi vagy nemzeti intézkedéseket”.
Már az EB javaslatában is kivették a majdani irányelv hatálya alól a pénzügyi és szállítási szolgáltatásokat (utóbbiaknál kivéve az emberi maradványok és pénz szállítását), valamint az elektronikus kommunikációt. Nem terjed ki a jogszabály a jogi, egészségügyi, audiovizuális szolgáltatásokra és a szerencsejátékokra, valamint például „a közhivatalt betöltők által végzett közokirat-kiállítási és hitelesítési tevékenységre sem”.
