Közlemény a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési tevékenységének nyilvánosságával kapcsolatos adatvédelmi biztosi vizsgálat lezárásáról
2005 decemberében lezártam a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrzési tevékenyégének nyilvánosságával kapcsolatos vizsgálatot. A hat évet átfogó és kilenc ügyre kiterjedő vizsgálat tapasztalatairól ajánlást adtam ki, melyet megküldtem a KEHI elnökének, a KEHI felügyeletét ellátó, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek.
Az ajánlás abból indult ki, hogy az állam elszámoltathatósága, a közpénzek felhasználásának átláthatósága a demokratikus nyilvánosság alapja, az információszabadság jogintézmények egyik legfontosabb célja és értelme. A közpénzek ellenőrzése elsősorban állami feladat, de azokban az országokban, ahol az információszabadságot intézményesítették, többé nem állami monopólium.
Az ajánlás kitér arra, hogy az információszabadságról szóló törvény, majd az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény elfogadása megteremtette a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog legfőbb törvényi kereteit. A 2003-ban elfogadott ún. üvegzseb törvény pedig megszűntette a lehetőséget, hogy a közszféra szerveinek gazdálkodással kapcsolatos adatait szolgálati titokká minősítsék, miként azt is, hogy üzleti titokra hivatkozva zárhassák el a nyilvánosságtól az állami és a helyi önkormányzati költségvetéssel vagy az európai közösségi támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.
Az üvegzseb törvény a Polgári Törvénykönyv módosításával a közpénzek hatékonyabb ellenőrzése érdekében a nyilvánosság követelményét kiterjesztette a magánszféra szerveire is minden olyan esetben, amikor e szervek az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesítenek.
2003 óta az államháztartási szerveknek a közpénzeket érintő adataik egész sorát kell folyamatosan elektronikus úton közzétenniük.
Az ajánlás leszögezi, hogy a költségvetési ellenőrzés intézményi kereteinek meghatározása az Országgyűlés és a Kormány feladata. Az adatvédelmi biztos vizsgálati jogkörébe csak az ellenőrző szervek működésének nyilvánossága tartozik.
Az ajánlás áttekinti a KEHI jogállására és feladataira vonatkozó jogszabályok változását a szervezet 1993-as létrehozásától 2005-ig, ismerteti a KEHI szolgálati titokköri szabályozásával kapcsolatos biztosi álláspontokat, és összefoglalja KEHI közérdekű adatkezelését érintő beadványok vizsgálati tapasztalatait.
A biztosi vizsgálatok felszínre hozták, hogy miközben a közpénzek nyilvánosságát biztosító törvényi garanciák szélesedtek, a közpénzek felhasználását ellenőrző KEHI tevékenységét a közvélemény alig ismerheti meg, mert a KEHI-re vonatkozó jogszabályok, a KEHI titokminősítési gyakorlata, a KEHI elnökei által kiadott szolgálati titokköri jegyzékek számos ponton sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, ezzel pedig szinte lehetetlenné teszik a közpénzeket ellenőrző szerv ellenőrzését. Az országos hatáskörű közigazgatási szervek között szinte egyedülálló módon a KEHI-nek nincs önálló internetes honlapja, jóllehet e szervre is vonatkozik a közérdekű adatok kérelem nélküli közzétételének kötelezettsége.
Az ajánlásban felkértem a pénzügyminisztert, hogy kezdeményezze a KEHI jogállásáról és feladatairól szóló kormányrendelet nyilvánosságot korlátozó 10. §-ának hatályon kívül helyezését.
Felkértem a KEHI elnökét, hogy
- a) vizsgálja felül a KEHI szolgálati titokköri jegyzékét,
- b) ugyancsak vizsgálja felül a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos 2000-ben; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatos 2003-ban; valamint az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos ugyancsak 2003-ban készült vizsgálati jelentésének titokminősítését,
- c) különítse el az általa végzett vizsgálati jelentések minősített adatot nem tartalmazó részeit és biztosítsa ezek megismerését,
- d) haladéktalanul tegyen eleget a közérdekű adatok elektronikus közzétételére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ehhez mindenek előtt hozzon létre saját internetes honlapot.
Végül felhívtam valamennyi állami szervnél a minősítési eljárásban résztvevők figyelmét a titokminősítés törvényi szabályainak maradéktalan betartására.
A pénzügyminiszter az ajánlásban foglaltakra válaszolva kifejtette, hogy álláspontja szerint a KEHI belső ellenőrzési tevékenységet végez. Jelentései a kormány vagy más közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó döntés megalapozását szolgálják, ezért azokra a legtöbb esetben alkalmazható a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § (1) bekezdés szerinti „automatikus nyilvánosságkorlátozás”. A miniszter a KEHI jogállásáról és feladatairól szóló kormányrendelet kifogásolt rendelkezésének hatályon kívül helyezése helyett annak módosítására tett javaslatot, amely előírná, hogy a KEHI-jelentések nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egyes titokfajtákról szóló törvényeket kell alkalmazni.
A KEHI elnöke az ajánlás kézhez vételét követően intézkedett arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a KEHI jogállásával és működésével kapcsolatos legfontosabb közérdekű adatok megjelenjenek.
A KEHI elnöke válaszában tájékoztatott arról, hogy
- elrendelte a szervezet szolgálati titokköri jegyzékének felülvizsgálatát, az új jegyzék tervezetét a törvényi előírásoknak megfelelően véleményezésre megküldi,
- a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos 2000-ben készült jelentés titokminősítésének érvényességi ideje lejárt, a jelentés tehát minősített adatot nem tartalmaz;
- a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés minősítését felülvizsgálta és a minősítést megszüntette,
- az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos ugyancsak 2003-ban készült vizsgálati jelentés titokminősítésének felülvizsgálatát elrendelte, ennek eredményéről tájékoztatni fog,
- a KEHI vizsgálati jelentéseinek minősített, valamint minősített adatot nem tartalmazó részeinek elkülönítéséről intézkedett.
Az ajánlásban foglaltak teljesítését figyelemmel fogom kísérni.
Budapest, 2006. január
Dr. Péterfalvi Attila
adatvédelmi biztos
