Az EP Románia és Bulgária EU-csatlakozása után leállítaná a bővítési folyamatot, ha nem sikerülne tető alá hozni a közös európai alkotmányt. Hogy ez utóbbi mégis összejöjjön, az EP nyilvános fórumok szervezésével újraindítaná az alkotmányozást.
Az Európai Parlament 385-125-51 arányban elfogadta az unió jövéjéről folytatandó vitával foglalkozó, Andrew Duff (liberális, brit) és Johannes Voggenhuber (zöldpárti, német) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentést.
Az európai alkotmányról tartott 2005. május 29-ei francia, illetve június 1-jei holland népszavazás sikertelenségét követően a 2005. júniusi EU-csúcs úgy döntött, „mérlegelési időszak” következik. Ezt a 2006 első félévében záruló periódust a nyilatkozat szerint „minden egyes tagországban a polgárok, a polgári társadalom, a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek, valamint a politikai pártok bevonásával széleskörű vita lefolytatására kell majd felhasználni”.
A szöveg szerint az EP kéri, „tegyenek meg minden erőfeszítést annak biztosítására, hogy az alkotmány 2009 során lépjen érvénybe”. A jelentés szerint „a nizzai szerződés az európai integrációs folyamat továbbviteléhez semmilyen jövőben felhasználható alapot nem képez”.
A képviselők úgy vélték, „alkotmányos rendezés nélkül az unió nem várhatja el állampolgárai támogatását, nem lesz képes fenntartani az integráció lendületét és hiteles partnerré válni a világ ügyeiben”. Jelentésében az EP „emlékeztet arra, hogy a parlament támogatja az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést”, és kéri, hogy a 2006 júniusában tartandó Európai Tanács „kötelezze el magát ünnepélyes keretek között az Európa jövőjéről szóló alkotmányos megállapodás mellett”.
A jelentés szerint „Bulgária és Románia csatlakozása után nem lehetséges az unió további bővítése a nizzai szerződés alapján”.
Az EP elutasítja, hogy az alkotmányozási folyamat lezárultáig egyes tagállamok különálló „magot” hozzanak létre, és „helytelenít minden, az egyes országoknak az EU rendszerén kívüli együttműködésére irányuló javaslatot”.
A képviselők javasolják, „hogy a mérlegelés mostani időszakát használják fel az alkotmányos projekt újraindítására egy – az európai integráció jövőjéről szóló – széles körű nyilvános vita alapján”. A jelentés szorgalmazza, hogy a különféle európai és nemzeti szintű viták mellett az EP is tartson „parlamenti fórumokat” a témában. Ez utóbbin többek között a következő kérdéseket vetnék fel: mi az európai integráció célja, milyen szerepet kell játszania Európának a világban, mi az európai szociális és gazdasági modell jövője, melyek az Európai Unió határai, illetve hogyan lehet előmozdítani a szabadság, a biztonság és az igazság érvényesülését.
A képviselők azt szeretnék, hogy „legkésőbb 2007 második felében vonják le a mérlegelés időszakának következtetéseit, és szülessen egyértelmű döntés arról, hogyan kellene továbblépni az alkotmányt létrehozó szerződéssel kapcsolatban”.
Kiegészítés vagy feljavítás
A jelentés parlamenti vitájában a két jelentéstevő amellett érvelt, hogy elég lenne megtartani az alkotmányt létrehozó szerződés központi elemeit. Szerintük ezt mindössze a szerződés lényeges feljavításának alapjaként lehetne kezelni. A néppárti, illetve szocialista árnyék-jelentéstevők – Alexander Stubb (EPP-ED, FI) és Richard Corbett (PES, UK) – viszont úgy vélték, az Európa jövőjéről folytatandó vita pozitív végeredménye az lenne, ha megtartanák a mostani szöveget, és szükség esetén azt egészítenék ki nyilatkozatokkal, jegyzőkönyvekkel. A plénum végül ez utóbbi megoldást támogatta.
Szájer: visszaszerezni a bizalmat
A parlamenti vitában felszólalt Szájer József (néppárti). A képviselő úgy vélte, „az alkotmányos szerződést, vagy annak legfontosabb részeit meg kell őrizni”. A „kialakult válság” fő oka Szájer szerint nem maga az alkotmány, hanem az, „hogy az unió teljesítménye sok polgár szemében nem megfelelő és nem meggyőző, az uniót működtető intézmények és elitek elveszítették a polgárok egy részének a bizalmát”. Ezért a politikus szerint a mérlegelési időszakban meg kell vitatni, „hogyan szerezze vissza az Európai Unió az állampolgárok bizalmát”. Ezt „az unió teljesítményével, munkahelyekkel, gazdasági gyarapodással, Európa közös érdekeinek a világban való hatékony képviseletével” lehet elérni Szájer József szerint.
