2006-ban e héten kezdődött meg a munka a Luxemburgi Bíróságon és az Európai Közösség Elsőfokú Bíróságán. Mostani összeállításunkban a januárban lezajló fontosabb eseményeket ismertetjük, melyek közül a legtöbb az európai munkajog területét érinti.
2006. január 19-én, csütörtökön kerül a szélesebb nyilvánosság elé a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet (C-244/04). Ebben a munkajogi természetű vitában a központi kérdés az volt, hogy milyen feltételekkel adhatók ki munkavállalási engedélyek a Németországban szolgáltatást nyújtó más tagállambeli vállalkozások által kiküldetésben alkalmazott munkavállalók számára.
A január 23-tól január 27-ig tartó munkahét során január 26-ára összpontosulnak a luxemburgi jogszolgáltató testületek nyilvánosságot is érintő feladatai.
E napon jelenik meg szerkesztett változatban a Bizottság kontra Olaszország ügyben (C-119/04) hozott ítélet. 2001. június 26-án a Bíróság úgy találta, hogy Olaszország nem biztosította az egykori idegen nyelvi lektorok szerzett jogainak elismerését. A Bíróság akkor felhívta az országot az Európai Unió jogával ellentétes helyzetet szüntesse meg. Erre azonban máig nem került sor, s a mostani ügyben a Bizottság szankciók kiszabását kéri az Bíróságtól.
Január 26-án kerül sor ítélethirdetésre a Herbosch Kiere ügyben (C-2/05), ahol a brüsszeli legfelsőbb munkaügyi bíróság kereste meg előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Bíróságot. Az 1992-ben kezdődött ügyben megállapításra kerül, hogy egy építkezésen kiküldetésben dolgozó ír munkavállalók tényleges foglalkoztatója nem az ír ICDS Constructors Limited, hanem a belga Herbosch-Kiere cég, melynek ennek következtében meg kellett fizetnie a vonatkozó járulékokat. A cég keresetet indított a pénz visszaszerzésére. 2001-ben született egy ítélet az ügyben, de most a következő fokon eljáró belga bíróság bizonyos jogkérdések tisztázása végett az Európai Bírósághoz fordult.
Szintén január 26-án tart szóbeli tárgyalást a Bíróság a Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben, melyben a Bizottság a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK irányelv állítólagos megsértése miatt indított keresetet az Egyesült Királyság ellen. Az Egyesült Királyságban az 1998. évi Working Time Regulations (Munkaidő Rendeletek) ültették át a nemzeti jogba az irányelv előírásait. A Bizottság véleménye szerint egy 1999-es módosításnak köszönhetően a brit szabályozás túllépi az irányelvben megengedett mértéket és az Egyesült Királyság elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket az irányelvben meghatározott napi és heti pihenőidőhöz való jog biztosítására.
Végül, szintén e csütörtöki napon jelenik meg az Elsőfokú Bíróságon sajtóközlemény a Stadtwerke Schwäbisch Hall GmbH és mások kontra Bizottság ügyben. A német atomerőműveket törvény kötelezi arra, hogy céltartalékokat képezzenek egyrészről a kiégett fűtőelemeik és a keletkezett radioaktív hulladékok ártalmatlanítása, másrészről az erőmű végleges bezárása költségeinek fedezésére. 1999-ben három, elektromos áram termeléssel és forgalmazással foglalkozó német közüzem az említett céltartalékokra alkalmazott adójogi mentesség megvizsgálására kérte a Bizottságot. Úgy vélték, hogy ez az adójogi mentesség az atomerőművek javára irányuló állami támogatásnak minősül. A Bizottság azonban úgy határozott, hogy a kérdéses adójogi intézkedés nem tekinthető állami támogatásnak. A három közüzem a Bizottság e határozata ellen nyújtott be keresetet az Elsőfokú Bírósághoz.
