Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 107. §-a teremti meg az egyszerűsített ellenőrzés lehetőségét. Egyszerűsített ellenőrzés esetén az adóhatóság az adóbevallásban foglaltak valódiságát az adóbevallásban közölt adatok, illetőleg az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok egybevetésével ellenőrzi. 2006. január 1-jével két ponton változik a szabályozás.
Ha az adóbevallásban közölt adatok, illetőleg az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, – a 2006. január 1-jétől hatályos új szabályozás szerint – az eltérés okának tisztázására az adóhatóságnak fel kell hívnia az adózót (értesítés). Ennek célja, hogy a megalapozottabb döntés biztosítása érdekében, még a jegyzőkönyv megküldését megelőzően tisztázza az adóhatóság az eltérés okait. A gyakorlati tapasztalatok szerint az adóbevallás egyszerűsített ellenőrzése esetén a jegyzőkönyvre vonatkozó adózói észrevételezési jog biztosítása – figyelemmel az ellenőrzési határidők betartására – sok esetben megnehezíti a tényállás teljes körű tisztázását a határozathozatal előtt. Ezért a törvény szerint az adóbevallás, illetőleg az adatszolgáltatás adatainak eltérésekor az adóhatóság az eltérés okainak tisztázása érdekében az adózóval a jegyzőkönyv megküldését megelőzően egyeztetést kezdeményez. Amennyiben az adózó nem tett eleget a felhívásnak vagy az eltérés tisztázása nem volt sikeres és így a bevallott adó, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve a költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti.
Az adózó a jegyzőkönyvre 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez – a 2006. január 1-jétől hatályos új szabályozás szerint – csatolnia kell az abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat. A bizonyítási kötelezettség így átszáll az adózóra. Ez után kerül sor a határozat meghozatalára.
