Január elsején módosult az ingatlan-nyilvántartás szabályairól szóló törvény, ami – néhány másik intézkedéssel, köztük a személyi igazolványok körözhetővé tételével együtt – a lakásmaffia elleni hatékonyabb fellépést segíti elő.
A kormány összehangolt koncepció mentén, lépésről-lépésre igyekszik szűkíteni a lakásmaffia mozgásterét. Ennek jegyében több olyan módosítást javasolt az elmúlt hetekben az Országgyűlésnek, amelyek kiszélesítik a lakásmaffia elleni harc eszköztárát. Az intézkedések egy része január elsejétől hatályos, egy másik része március elejétől lesz érvényes. A munka megy tovább: az Országgyűlés asztalán jelenleg is vannak hasonló célokat szolgáló kormányjavaslatok.
A januártól érvényes változások között szerepel az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása, amely szerint a tulajdoni lapokon, a széljegyekben egyértelműen utalni kell arra, hogy milyen ügy van folyamatban az adott ingatlannal kapcsolatban (például adásvétel, vagy mondjuk jelzálog-bejegyzés). Az okiratokat, amelyek alapján ezek a bejegyzések készülnek, csak azok tekinthetik meg, akik írásban igazolják, hogy érdekeltjei a folyamatban lévő ügynek.
Ugyanezen módosítás értelmében a földhivatalnak a jövőben ellenőriznie kell, hogy kik azok, akik be szeretnének tekinteni egy tulajdoni lapba. Hasonlóképpen igazolvánnyal, vállalat esetében cégpapírokkal kell igazolnia magát annak is, aki másolatot kér a tulajdoni lapról.
Az életszerűséget segíti, hogy az eladótól nyilatkozatot kérhet a vevő arról, hogy a bejegyzési engedélyt meg fogja adni neki, legkésőbb fél év múlva.
A kormány még augusztusban kiszélesítette azoknak a körét, akik hozzáférnek a földhivatali információs hálózathoz (szaknyelven a Takarnethez). E mellett változásfigyelő rendszert vezettek be, s a korábbi, egyszeri 80 ezer forintos csatlakozási díjat eltörölték. A használatért azonban továbbra is fizetni kell majd.
Ez a rendszer biztosítja egyébként a földhivatalok számítógépes összekapcsolódását, és lehetővé teszi a földhivatali adatbázisokhoz történő hozzáférést külső felhasználók, például bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák számára.
Ez utóbbi azért fontos, mert a lakásmaffia jellegénél fogva olyan bűncselekményeket követ el, amelyeknek megelőzésében jelentős szerep hárul az ügyvédekre és közjegyzőkre, mivel az ingatlanügyletek nem érvényesek a jogászok közreműködése, ellenjegyzése nélkül. A kabinet ezért nem elégedett meg azzal, hogy a Takarnet rendszerbe történő belépésüket lehetővé tette, de kezdeményezte az ügyvédi, közjegyzői és a bírósági végrehajtókról szóló törvény módosítását is.
Egy másik módosítás tette lehetővé, hogy ez évtől körözhetővé válnak a személyi azonosítók. Magyarán az elveszett vagy ellopott okmányok bekerülnek a rendőrség körözési rendszerébe, megnehezítve, hogy visszaéléseket kövessenek el velük. Emellett a régi típusú személyi igazolványok automatikusan érvénytelenné válnak, ha a bennük szereplő lakcím elavult.
Az Országgyűlés már elfogadta, de majd csak márciustól lesz hatályos az a módosítás, ami alapján elektronikus formában kérhetnek hiteles másolatot a tulajdoni lapokról az ügyfelek, akik ugyanehhez az okmányirodákban is hozzájuthatnak majd. A közjegyzők természetesen továbbra is állíthatnak ki majd tanúsítványt a tulajdoni lap tartalmáról, amely egyenértékű marad a hiteles tulajdoni lap-másolattal.
A kormány ezek mellett több más módosító javaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek, amely várhatóan a következő hetekben dönt róluk. Ezek közé tartozik például, hogy az ügyvédek, közjegyzők és bírósági végrehajtók az interneten keresztül betekinthetnek majd a Belügyminisztérium nyilvántartásaiba, és ellenőrizhetik az ügyfeleik személyazonosságát. A személyes adatokat ugyanakkor továbbra is szigorúan védik a szabályok: a jogászi megkereséskor a hatóság a kamaráknál ellenőrzi a lekérdező felhatalmazását. A biztonságot növeli, hogy a lekérdezésekről a jogászoknak is nyilvántartást kell vezetni, s ha bármilyen jogellenességre bukkannak, jelezni a hatóság irányába. A nyilvántartásokba való betekintés az ügyvédek és bírósági végrehajtók számára lehetőség, a közjegyzők számára kötelezettség: utóbbiaknak minden esetben ellenőrizni kell az elébük járulók adatainak valódiságát.
