Jövőre már nem utólag kell megtudniuk az adósoknak, hogy joggal vagy jogtalanul, de szerepelnek a bankok feketelistáján. A január elsején életbe lépő szabályozás hatékony jogorvoslatot is ígér a tévesen listára tett adósoknak.
A lakossági eladósodottság növekedésével párhuzamosan egyre többen kerülnek fel a rossz adósok feketelistájára, hivatalos nevén a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerbe. Ezzel együtt egyre nőtt a panaszosok száma is, akik tévesen vagy hibás adatokkal kerültek be a rendszerbe. A kormányzat az idén rászánta magát a feketelistára vonatkozó szabályozás kiigazítására, és utolsó, december 19-i ülésnapján el is fogadta a parlament. Az alapvetően fogyasztóvédelmi indíttatású törvény január elsején lép életbe.
A jogszabály-módosítás egyik legfőbb erénye, hogy a korábbinál szélesebb körű tájékoztatási kötelezettséget ró a bankokra: még a hitelszerződés megkötése előtt írásban kötelesek tájékoztatni az adóst esetleges mulasztásának következményeiről, s harminc nappal a listára kerülés előtt is figyelmeztetni kell a nem fizető ügyfelet. Ez azért fontos, mert a panaszok nagy hányada származott abból, hogy az adósok nem is tudták, hogy szerepelnek a listán, amíg arra hivatkozva el nem utasították az újabb hitelkérelmüket. A jövőben évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. A pénzintézeteknek két munkanapon belül el kell juttatnia az úgynevezett ügyféltudakozványt a rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt.-hez, annak öt napja van rá, hogy válaszoljon a banknak, az pedig két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet.
Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél a tájékoztatás kézhezvétele után harminc napon belül a lakhelye szerinti bíróságon pert indíthat, a bíróságnak pedig harminc napon belül ki kell tűznie a tárgyalást.
“A január elsején életbe lépő törvénymódosítás nagyon alapos és világos, csak az a baj, hogy alig hagytak nekünk időt a felkészülésre” – mondta a Magyar Hírlapnak Rácz Lajos, a bankközi adós- és hitelinformációs rendszert működtető BISZ Rt. vezérigazgatója.
Hétfőn indítja útjára az APEH a dicsőséglistáját. A rossz adósók mellett nyilvántartást vezetnek majd a jókról is, ide azonban jelentkezni kell. Az ideális jó adós vállalkozó, három éve működik, mindig mindent a szabályok szerint fizetett be, s nem kért soha halasztást, nem áll végelszámolás alatt. A lista nyilvános, az APEH honlapján lesz megtekinthető.
