Kilenc év alatt kilenc százalékkal csökkentené az energiafogyasztást az Európai Unió. Az Európai Parlament immár második olvasatban fogadta el az energiafelhasználás hatékonyságáról szóló irányelvet, amelynek értelmében a tagállamoknak több évre szóló, a tervezett intézkedéseket felsoroló energiahatékonysági cselekvési terveket kell elfogadniuk.
Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament az energiafelhasználás hatékonyságával foglalkozó jogszabálytervezetet. Az irányelv az Európai Bizottság (EB) 2003 decemberében elindított “energia csomagjának” része, hatálya kiterjed az elektromos áramra, a gázra, fűtőolajra, és az üzemanyagokra is.
Az irányelvről nemrég jutott egyezségre az EP és a Tanács. A két testület közötti kompromisszum értelmében a tagállamoknak az irányelv életbe lépését követő kilenc éven belül kilenc százalékkal kellene csökkenteniük a végfelhasználók energiafelhasználását. A Tanács korábban a hat év-hat százalék formula mellett kardoskodott.
A képviselők azonban sajnálkozásuknak adtak hangot, amiért a célkitűzések nem kötelezőek, csupán ajánlás jellegűek. Mechtild Rothe (szocialista, német) jelentéstevő ugyanakkor kiemelte, hogy a tagállamoknak több évre szóló, a tervezett intézkedéseket felsoroló energiahatékonysági cselekvési terveket kell elfogadniuk.
A megegyezés értelmében a tagállamoknak két évük lesz a közösségi irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére, az első cselekvési tervet azonban már 2007. június 30-ig el kell juttatniuk az Európai Bizottsághoz. Ebben ki kell jelölni az első három évre szóló köztes célokat. A második cselekvési tervet 2011, a harmadikat 2014 közepéig kell elkészíteniük a tagállamoknak.
A jelentés parlamenti vitájában Andris Piebalgs energiaügyekért felelős uniós biztos elmondta: az EB számára az energiahatékonyság növelése a legfőbb prioritások közé tartozik, az új irányelv pedig jelentősen hozzájárulhat e célok eléréséhez.
Szakértői tanulmányok szerint megfelelő intézkedésekkel és új technológiák alkalmazásával az Európai Unió energia-végfelhasználása 20-30 százalékkal is mérsékelhető lenne a megszokott életszínvonal és kényelem bármiféle csökkenése nélkül.
