A kormány vagy öt szocialista képviselő javaslata kap zöld utat a lakásmaffia megfékezésében? A kalapács alá került lakásokra mindenképpen vagy csak feltételesen kapjon elővásárlási jogot a helyi önkormányzat? A válasz várat magára.
Horváth Csaba, a parlament gazdasági bizottságának keretében működő lakásügyi albizottság elnöke még tavasszal állt elő azzal az ötlettel, hogy a lakások árverezésekor kapjanak elővásárlási jogot az önkormányzatok. Az ötletből a végrehajtási törvény módosítására tett javaslat lett, még május közepén, amit Horváth Csaba mellett négy párttársa jegyez.
Az alapprobléma az, hogy a lakások árverezésekor szervezett csoportok kirekesztik a kívülállókat, így végül csak maguk licitálnak, aminek a végeredménye nem az ár – becsértékhez mért – emelkedése, hanem éppen a leverése. Ezt úgy lehetne kivédeni, hogy a helyi önkormányzat harminc napot kapna annak eldöntésére, hogy él-e a módosításban megfogalmazott elővásárlási jogával. Ha ugyanis ezt teszi, akkor hiába verték le a lakásmaffiózók az árat, nem ők, hanem az önkormányzat jut hozzá olcsón a lakáshoz. Ekkortól a lakás önkormányzati bérlakásként funkcionálna, és a benne lakók továbbra is ott élhetnének, de most már – értelemszerűen – nem tulajdonosként, hanem bérlőként.
A másik újdonság a képviselői javaslatban: a végrehajtó köteles lenne az árverésről kép- és hangfelvételt készíteni.
Nemrégiben az igazságügy-miniszter adott be egy olyan törvényjavaslatot a parlamentnek, amelyben a jogügyletek biztonságát kívánja erősíteni. Ennek egyik fejezete a végrehajtási törvény módosítása, amely kitér a lakások kalapács alá kerülésére is. Az első rész azt szabályozza, hogy a végrehajtó miként köteles ellenőrizni a licitálók személyazonosságát. E célból beléphet valamennyi elektronikus adatnyilvántartásba (a személyiadat-, a lakcím-, a járművezetői engedély, az útiokmány-, és az idegenrendészeti nyilvántartás tartozik ebbe a körbe). Az érintettek fényképét ugyanúgy lehívhatja, mint az aláírásukat. A végrehajtás alá vont lakások adatait el kell juttatni a megyei önkormányzat főjegyzőjének, tőle a helyi jegyzőhöz, onnan pedig a képviselő-testülethez jut az információ. Az árverést (a hirdetmény megjelenésétől számítva) legkevesebb hatvan napra lehet kitűzni. Ebben a javaslatban a nyilvános ingatlanárverés pályázatainak felbontásáról kell kép- és hangfelvételt készíteni.
Mint láttuk, a miniszter sem feledkezik meg az önkormányzatokról, de jóval kisebb lehetőséget adna nekik, mint a képviselők említett javaslata. Ha eredménytelenül zárult két árverési forduló, akkor az önkormányzat a becsérték hetven százalékáért megveheti a lakást, akkor is, ha más is tett ilyen összegű ajánlatot.
A döntés a parlament kezében van.
