Budapest megint szóbeli intőt kapott Brüsszelben, de úgy tűnik, részben azért hánytorgatják fel Magyarország magas költségvetési hiányát az Európai Unió pénzügyminiszterei, hogy értsen belőle az eurózónához tartozó többi “bűnös” is: Berlin, Párizs vagy éppen Róma.
Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa “komolyan aggódik” a magyar költségvetési deficit miatt. „Mivel azonban Magyarország nem tagja az eurózónának, szankciók nem jöhetnek szóba. Vannak azonban a túlzott hiánnyal közvetlenül nem összefüggő büntetőintézkedések is – mondta –, ilyen például a kohéziós alapok felfüggesztése. Ez a lehetőség szóba került ugyan, de döntés nem született, és – ismétlem – ez nem automatikusan kapcsolódik a túlzott deficittel összefüggő eljáráshoz.”
Azt nem fejtette ki, hogy akkor pontosan milyen eljárás lenne szükséges efféle büntetéshez.
Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben kijelentette: „Egyetlen felszólalásban sem merült fel, hogy bármilyen retorzió érhetné Magyarországot.” A magyar deficitet továbbra is szemmel tartják Brüsszelben, de azért mások is szóba kerültek.
Az eurózónához tartozó Németország költségvetési hiánya lassan eléri a négy százalékot, ami éppen egy százalékkal magasabb a kötelezően tartandó három százaléknál. Almunia azt mondta: „Teljes mértékben egyetértek Hans Eichel gazdasági miniszterrel, hogy a helyzet súlyos, és nagy erőfeszítésekre van szükség Németország pénzügyi helyzetének mielőbbi rendbetétele érdekében.” A pénzügyi biztos kijelentette, hogy Berlin 2007-ig kap haladékot a költségvetési hiány csökkentésére.
Tény azonban, hogy a pénzügyminiszterek szerint – az autópályákkal kapcsolatos “kreatív könyveléssel” – Magyarország mellőzte az uniós ajánlásokat, és kétségessé vált, hogy tartható-e a határidő, ameddig a deficit a GDP három százaléka alá csökkenthető. A miniszterek mégis úgy vélték: teljesíthetők a 2008-as célkitűzések, s ha így lesz, Magyarország 2010-ben bevezetheti az eurót.
