A hatékony bíráskodásnak ez a fajta akadályozása speciálisan magyar jelenség, az unióban gyakorlatilag ismeretlen, hiszen a régi és az új tagállamok többségében is egyaránt büntető jogszabályokkal védik a bíróságokba vetett közbizalmat.
Új jelenség, hogy a vádlottak az ügyükben illetékes bírákat, bírósági vezetőket perlik be azért, hogy azután elfogultságra hivatkozva másik bíró, bíróság kijelölését kérjék és így késleltessék az eljárás lezárását – mondta a főbíró az MTI-nek. Az elkövetők egy része már nem csupán a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtása elől igyekszik kibújni, de a bírákat is beperli az ítélethozatal hátráltatása, vagy az enyhébb büntetés reményében – mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgálati Tanács elnöke.
Jelenleg is van olyan bírósági vezető az országban, aki ellen tucatnyi eljárást indítottak vádlottak, hogy így lassítsák saját ügyük elbírálását.
A főbíró elmondta: többször előfordult már az is, hogy a vádlott az ügyében eljáró bíró méltóságát, becsületét súlyosan sértő magatartást tanúsított, hogy a bíró eljárást indítson ellene, majd erre hivatkozva elfogultság miatt kérte a bíró kizárását.
A hatékony bíráskodásnak ez a fajta akadályozása speciálisan magyar jelenség, az unióban gyakorlatilag ismeretlen, hiszen a régi és az új tagállamok többségében is egyaránt büntető jogszabályokkal védik a bíróságokba vetett közbizalmat. Aki ezt megsérti, akár börtönbe is kerülhet. Magyarországon ugyanakkor nincs ehhez hasonló jogszabály – mutatott rá Lomnici Zoltán. Még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta egy közelmúltban meghozott ítéletében, hogy nem ellentétes az emberi jogi egyezménnyel a bíróságokba vetett bizalom büntetőjogi védelme – jegyezte meg a főbíró.
Hozzátette, a magyar bírósági vezetők a napokban Szegeden tanácskoztak, a rendezvény napirendjén is szerepelt a probléma, és már szó volt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztériummal konzultációt kezdjenek a magyar szabályozás megváltoztatásának lehetőségéről.
