Ismét beleírt Magyarország ellenőrzőjébe az Európai Bizottság. Brüsszel szerint a regisztrációs adó alkalmazása nem az egyenlő elbánás elvén működik, mert a külföldről behozott használt autók vásárlása után többet kell fizetni.
Már nemcsak az autótulajdonosoknak, hanem Brüsszelnek sem tetszik regisztrációs adórendszerünk. Az Európai Bizottság felszólította hazánkat, hogy számoljon be az adó alkalmazásának szabályairól, mert úgy tűnik, hogy a külföldről behozott használt autók kedvezőtlenebb adózás alá esnek, mint az itthoni újak.
A regisztrációs adót az első forgalomba helyezés előtt kell megfizetni, vagyis nagyjából azért fizetünk, hogy magyar rendszámot tehessünk az autónkra. Az adómérték a gépkocsi hengerűrtartalmától és a korszerűségétől függ: minél kisebb és korszerűbb a gép, annál kisebb az adó, jelenleg legalább 126 ezer forint. Az autó korát mint adócsökkentő tényezőt azonban nem fogadja el a szabályozás; korábban a fogyasztási adó még tartalmazott ilyen kitételeket. Sőt, a regisztrációs adó tulajdonképpen bünteti a használt autókat, hiszen minél korszerűtlenebbek, annál több az adó.
Nyilvánvaló, hogy ez a probléma nem vonatkozik az új gépkocsikra, hiszen azok már korszerűek, s az itthon értékesített használt járművekre sem, hiszen azoknak egyszer már valaki befizette az adóját. A külföldről behozott használt autóknál azonban problémás a helyzet.
A bizottságot az nem érdekli, hogy hazánkban meddig srófolják fel a regisztrációs adót, azt azonban nem engedi meg a szabályozás, hogy egy más tagállambeli termékre ennél magasabbat rójanak ki. Fő szabályként figyelembe kellene venni az autó elhasználódását, s ennek tükrében fokozatosan mérsékelni kellene az adó mértékét. Ehelyett itthon fordított a helyzet: minél régebbi (és környezetszennyezőbb) a gépkocsi, annál több a befizetnivaló. Ez pedig épp ellentétes a normákkal, arról nem is beszélve, hogy ha valaki egy viseltes autót hoz az országba, a befizetnivaló több lehet, mint a jármű értéke.