Valószínűleg 290 képviselő ül majd a parlamentben 2010-től, ha végül meg tudnak egyezni a pártok a létszámcsökkentésről. Az erről tartott tegnapi egyeztetésen a létszámon kívül a honatyák megválasztásának módja is körvonalazódott.
Teljessé vált a kínálati paletta a parlamenti létszámcsökkentés ügyében, miután tegnap a Fidesz is ismertette javaslatait. A párt 290 fős törvényhozást képzelne el, amelybe kétfordulós választás útján jutnának a képviselők, szám szerint 152-en egyéni körzetekből, hatvanan egy országos listáról, amire külön lehetne szavazni. Ezeket egészítené ki a 78 fős kompenzációs lista, amelyet az egyéni körzetekben mandátumot nem jelentő szavazatok arányában osztanának el. A létszámcsökkentés egyébként egyedülálló lenne a második világháború utáni Európában, eddig – mint Tóth Zoltán szakértő a Magyar Hírlapnak elmondta – Nagy-Britanniában csökkent a parlament létszáma néhány fővel, de ennek oka az volt, hogy a közelmúltban újrarajzolták, s a lakosság szerint arányosabbá tették a választókörzeteket.
Vegyes a visszhang
Az elképzelés vegyes visszhangra talált a másik három párt részéről. Wiener György MSZP-s politikus szerint ebben a rendszerben aránytalanul megnőne az egy mandátumhoz szükséges szavazatok száma közti különbség a lista, illetve az egyéni választókörzetek tekintetében. Míg vannak ötvenezer fős választókerületek is, addig egy magas (hatmilliós) részvételi aránynál ennek éppen a kétszerese kellene egy listás hely megszerzéséhez. A szocialisták az egy fordulóhoz is ragaszkodnának, mert Wiener György szerint takarékosabb csak ettől lenne a rendszer.
A kisebb parlament – mint az SZDSZ-es Fodor Gábor korábban már többször hangsúlyozta – nem működne olcsóbban, így viszont egy fordulót biztosan megspórolnának. (A 2002-es választások 3,5-4 milliárd forintba kerültek. Egy fordulónál ennek az összegnek több mint a felét meg lehetne spórolni, hiszen vannak olyan költségek – például az informatikai rendszer felállítása –, melyekre csak egyszer kell pénzt kiadni.) Ez ügyben érdekazonosságok alakultak ki. Az MDF támogatja az egyfordulós elképzelést, míg a két másik párt meghagyná a kettőt. A mostani rendszer a második fordulós visszaléptetések miatt egyébként a mindenkori győztes koalíció kisebbik tagjának jelent jó alkupozíciót.
Torzul a rendszer?
Mindhárom párt kifogásolta a Fidesz előterjesztésében, hogy az eddigi nem túl arányos magyar képviseleti rendszert még jobban eltorzítaná. Fodor Gábor szerint a jelenlegi szisztémát a rendszerváltáskor azért hozták létre, hogy garantálni lehessen a kormányképes többséget. “A modell fölött azonban eljárt az idő, a magyar demokrácia elég stabil ahhoz, hogy arányosabb rendszert alakítsunk ki” – mondta a politikus. Féja András, az MDF szakértője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi negyvenöt-ötvenöt százalékos szavazati arány nyolcvan-húszra változna az egyéni és a listás mandátumok tekintetében a Fidesz javaslata szerint. A szocialisták a német modellt vennék át, a listás-egyéni helyek fele-fele arányban oszlanának meg. A rendszer sajátossága, hogy a mandátumokat a listás eredmények alapján osztanák el, de ha egy párt egy megyében több egyéni körzetben nyerne, mint amit listás eredménye “engedélyezne”, akkor megtarthatná a többletmandátumokat is, így a parlament létszáma sem lenne állandó. (Bár a változás mértéke alig két-három mandátum lenne.)
Az MDF egyébként nem készített saját modellszámításokat, mert a párt javaslata annyira eltér a többiekétől, hogy ennek nem is látták különösebben értelmét. A kisebbik ellenzéki párt egy egyfordulós, tisztán pártlistára épülő rendszert szeretne, kétségtelenül ez lenne a legarányosabb. Arra a felvetésre, hogy ezzel a területi elv eltűnne, Féja András azt mondta: vannak technikák ennek elkerülésére. Ilyen például, hogy regionális listákat állítanának össze, vagy hogy nemcsak a pártlistát lehetne megjelölni, de egy-egy konkrét jelöltet is rajta. Féja szerint az egyéni körzetek számának csökkentése aggályos, mert így akkora körzetek jönnének létre, melyek képviseletét már nem lehet normálisan ellátni. (Így is van olyan választókerület, melyhez 117 település tartozik.)
Abban mindenki egyetértett, hogy nincs áthidalhatatlan szakadék az elképzelések között – a 290 körüli létszámban például várhatóan sikerül megegyezni.
