A nemzetközi vasúti szolgáltatásokat 2008-tól, a belföldieket 2012-től nyitná meg a szabad verseny előtt az Európai Parlament. A képviselők megszavazták azt is, hogy az utasoknak kártérítés jár, ha késik a vonat.
Az első ilyen, az egységes európai vasúti térség megteremtését célzó EU-csomag 2001-ben a határokon átlépő vasúti árufuvarozással foglalkozott. Ezt követte 2004-ben a második, amely többek között az Európai Vasútügynökség létrehozásáról, a belföldi árufuvarozási piacokhoz való hozzáférésről, a vasútbiztonságról és az interoperabilitás megteremtéséről rendelkezett.
2012-től teljesen szabad a pálya
A vasúti személyszállítás liberalizációjának ügyében az EP jelentősen módosította az Európai Bizottság jogszabálytervezetét. Bár ez utóbbi 2010-es nyitást javasolt, a képviselők már 2008. január elsejétől liberalizálnák a nemzetközi személyszállítást. A belföldi személyszállítással az Európai Bizottság tervezete nem is foglalkozott, az EP azonban ennek megnyitására is konkrét, 2012. január 1-jei időpontot javasolt.
Belföldi utasnak is kártérítés jár, ha késik a vonat
A vasúton utazók jogairól és kötelezettségeiről szóló európai bizottsági javaslatot az EP jelentősen módosította. Az EB eredetileg csak a nemzetközi vasúti személyszállítást kívánta szabályozni, a képviselők azonban a belföldi forgalmat is hasonlóképpen kezelnék.
Az EP módosítaná a késések után járó kompenzációk mértékét is. Eszerint:
- legalább 60 perces késés után a jegy árának 25 százaléka,
- legalább 120 perces késés után a jegy árának 50 százaléka,
- legalább 180 perces késés után a jegy árának 75 százaléka
járna vissza az utasnak – egy hónapon belül.
A bérlettel rendelkező utasokat rendszeres késések és vonatkimaradások esetén ingyenjeggyel, árcsökkentéssel vagy az érvényesség meghosszabbításával kell majd kárpótolni az elfogadott szöveg szerint.
A képviselők külön módosításokat fűztek a tervezethez a pályaudvarok, vágányok és vasúti kocsik akadálymentesítése érdekében is.
Egységes jogosítvány a mozdonyvezetőknek
Az EP támogatta az EB irányelvtervezetét, amely egységes minimális szakmai követelményeket és minősítési rendszert vezetne be a vasúti dolgozók számára. Az egységes európai vasúti térség megteremtéséhez elengedhetetlen a mozdonyvezetői szakképesítések harmonizálása és kölcsönös elismerése – áll többek között a nagy többséggel elfogadott jelentésben.
Árufuvarozás: bírságok helyett verseny
Az EP nem fogadta el a vasúti árufuvarozásról szóló bizottsági rendelettervezetet, mert a tervezet előírásai a képviselők szerint jelentősen megnövelnék a vasúti szolgáltatások költségeit és a közúti fuvarozás javára torzítanák a versenyt, ami épp ellentétes lenne a vasutak fejlesztésére irányuló célkitűzésekkel.
Az EB tervezete értelmében a vasúti árufuvarozóknak kötelező kompenzációt kellene fizetniük ügyfelüknek, ha nem teljesítik az előírt minőségi követelményeket, így például nem pontos az átadás, az érkezés, vonatot törölnek, vagy éppen megsérül a szállítmány.
A jelentés szerint a javasolt kompenzációs rendszer nem javítaná a minőséget, a meglévő nemzetközi szabályozás pedig már így is épp eléggé szigorú kötelezettségeket ró a vasúttársaságokra, sokkal szigorúbbakat, mint a közúti szállítókra. A képviselők a felesleges túlszabályozás és a büntetések kiszabása helyett inkább az új vasúttársaságok piacra engedésében, és így a fokozott versenyben, valamint a vasúti infrastruktúra fejlesztésében látják a jövőt.