A júliusi terrortámadások hatására brit politikusok között egyre inkább elterjed az a nézet, hogy az európai polgároknak el kell fogadniuk szabadságjogaik csonkítását a terrorizmus elleni harc sikere érdekében. Az Európai Parlament szeptember 7-i ülésén a brit belügyminiszter az Emberi Jogok Európai Egyezményének felülvizsgálatát javasolta
Charles Clarke elmondta, hogy a majd’ ötven éves egyezmény megalkotásákor teljesen más volt a társadalmi valóság, mint napjainkban. „Egyensúlyt kell teremtenünk a személyiségi jogok és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni védelemhez való jog között. Ezeknek az alapjogoknak az alapjogok egymáshoz való viszonya jelenleg a terroristáknak kedvez.”
A brit politikus hangot adott abbéli véleményének, miszerint a holland és francia referendumok világosan mutatják azt, hogy az európai polgárok szerint az EU igen keveset tesz a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a menekültügyi kérdések által felvetett problémák megoldása érdekében.
Az európai parlamenti képviselők igen eltérően reagáltak erre a felvetésre.
Graham Watson, a liberális képviselőcsoport brit tagja üdvözölte a terrorizmus elleni küzdelem melletti elkötelezettséget, de szerinte ezt a harcot nem az emberi jogok feláldozása árán kell megvívni. Nem értett egyet azzal, hogy az áldozatok és a terroristák emberi jogai között különbséget kellene tenni. „A szabadsághoz és a biztonsághoz való jogok nem egymás alternatívái, hanem egymás mellett léteznek.”
A konzervatív Timothy Kirkhope emlékeztetett arra, hogy az új technológiák megfelelő alkalmazása döntő fontosságú a terrorizmus elleni küzdelemben.
A tagállamok igazságügyminisztereinek csütörtöki ülésén napirendre kerültek az elektronikus adatforgalom megőrzésére és vizsgálatára vonatkozó szabálytervezetek. A kérdésben korábban jelentősen eltérő álláspontot fogalmaztak meg a tagállamok és az Európai Parlament képviselői.
