Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter 2005. szeptember 8-9-én részt vett a bel- és igazságügyi miniszterek informális tanácskozásán New Castle-ben.
A tanácsülés napirendjén a következő négy belügyi vonatkozású témakör is szerepelt:
- terrorizmus elleni küzdelem,
- a szervezett bűnözés elleni harc,
- Afrika és a migráció,
- Afganisztán és a kábítószerügyek.
A soros brit EU-elnökség által összehívott, kétnapos tanácskozás első munkanapján a magyar belügyminiszter közös terrorellenes védekezési gyakorlatokat javasolt az EU-tagállamoknak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy olyan társadalmi programokra is szükség van, amelyek célja a terroristává válás megelőzése. Kifejtette azt is, hogy a terrorizmus elleni védekezés nem jelenthet okot a szabadságjogok indokolatlan korlátozására.
Lamperth Mónika elmondta a sajtó képviselőinek, hogy ilyen szimulációs gyakorlatot – a brit fél kezdeményezésére – szeptember utolsó napjaiban már meg is rendeznek Budapesten a brit és a magyar rendőrség részvételével. Ez azonban a lakosságot nem fogja érinteni. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány hogyan viszonyul a brit belügyminiszter által éppen a newcastle-i találkozó előtt megfogalmazott, – távközlési adatok terrorelhárítási célokra történő felhasználására vonatkozó – elképzelésekhez, a Lamperth Mónika azt mondta: itt is az arányosság kérdése a meghatározó, vagyis a magyar álláspont szerint bármilyen jogot csak olyan mértékben lehet korlátozni, hogy a korlátozás arányban álljon a védeni kívánt értékkel. A brit elképzeléseket a konkrét válasz előtt részleteiben meg kell ismerni, össze kell mérni a magyar joggal és alkotmánnyal, valamint az elérendő céllal.
A brit elképzelés lényege, hogy hozzáférhetővé tennék a terrorellenes hírszerzési szolgálatok számára a távközlési és internet-szolgáltatók adatait a felhasználókról. Nagy-Britannia törvényben szeretné előírni, hogy a telefon- és internetcégek tartósan őrizzék meg a hálózataikon zajló minden egyes kommunikáció részvevőinek kilétéről, a kommunikáció időtartamáról, időpontjáról, a részvevők tartózkodási helyéről szóló adatokat, illetve a mobiltelefon-szolgáltatók a nem fogadott hívásokat külön tartsák nyilván, abból kiindulva, hogy az ilyen híváskezdeményezések pokolgépek robbantására szolgáló elektronikus jelek is lehetnek.
