Az újonnan csatlakozott országok közül 2004-ben elsőként és egyedüliként Magyarországról érkezett előzetes döntéshozatali kérelem az Európai Bírósághoz. 2004-ben Németország, valamint Franciaország és Olaszország nyújtotta be a legtöbb ügyet.
Az EU bővítése az Európai Bíróság számára is nagy kihívást jelentett mind igazságszolgáltatási, mind igazgatási szempontból. A Bíróság bizonyos hatáskörei átkerültek az Elsőfokú Bírósághoz, és 2004 novemberében felállt a Közszolgálati Törvényszék is (KT). A KT hét tagját már kijelölték, és várhatóan 2005-ben megkezdi működését.
A Törvényszék felállítása döntő lépés a közösségi igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása felé. A KT feladata az EU közszolgálatával kapcsolatos jogviták elbírálása lesz, amely a jogviták 30 %-át is jelentheti.
Nyelvi szempontból a bővítés 9 új hivatalos nyelv bevezetését jelentette, ami kétségtelenül szintén nagy kihívást jelentett a többnyelvű intézmény számára. A Bíróságnak 20 eljárási nyelven kell működnie, ami 380 lehetséges nyelvi kombinációt rejt magában.
A nemzeti bíróság előtt indult ügyekben a tagállami bíróság a közösségi jog értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatali eljárási kérelmet nyújthat be. 2004-ben Németország, valamint Franciaország és Olaszország nyújtotta be a legtöbb ügyet.
A tavalyi évben az újonnan csatlakozott országok közül elsőként és egyedüliként Magyarországról érkezett előzetes döntéshozatali kérelem az Európai Bírósághoz. 2005-ben pedig már két magyar kérelmet vettek nyilvántartásba. Egyre nő tehát a magyar vonatkozású ügyek száma az Európai Bíróság előtt – mondta Dr. Somssich Réka az Igazságügyi Minisztérium EU Bírósági és Jogharmonizáció Koordinációs Főosztályának vezetője.
A tavalyi igazságszolgáltatási statisztikai adatok alapján az Európai Bíróság 2004-ben a tagállami kötelezettségszegési eljárásokban a legtöbb esetben Franciaországot (23) és Olaszországot (16) marasztalta el. Magyarország ellen ilyen eljárás nem indult.
