Még vita folyik róla, a Széchenyi hitelkártya bővülő kerete kamattámogatás formájában jusson-e el a vállalkozásokhoz, vagy euró alapú hitel és kockázatátvállalás jelentse a kedvezményt? A büdzsé az adóváltoztatásokon keresztül is igyekszik majd bővíteni az üzleti szféra érdekeltségét.
Az üzleti szféra ezúttal is három jellegzetes területen “érintett” a készülő költségvetésben. A kormányzat a hitelcsomagot kívánja bővíteni részben pénzzel, részben újszerű konstrukciókkal. A foglalkoztatáspolitika háza táján is több lépést tesznek meg a százból úgy, hogy azoknak költségvetési vonzatuk is van. Az adók változása ugyancsak ilyen. A már ismert, avagy kiszivárgott elgondolásokból ismertetünk most néhányat.
A költségvetés jövő évi “vállalkozói fejezete” ezúttal is kínál hitelkönnyítéseket. A hitelcsomag már ismert elemei kiegészülnek egy 140 milliárd forintos alappal, mely a tervek szerint árfolyam-garanciaként működhet. A jegybanki alapkamat csökkenése ellenére sem lehet azt látni, hogy a kereskedelmi bankok hiteleik árában követnék a változást, így az üzleti szféra továbbra is devizában finanszíroztatja tevékenységét. Az árfolyamkockázat tehát jövőre is figyelmet érdemlő tényező. A gazdasági tárca és a kamara között folynak a tárgyalások a Széchenyi hitelkártya kiterjesztéséről. A cél az, hogy ezt a forrást ne csak folyó kiadásokra lehessen felhasználni, hanem beruházásokra is. Lehetséges, hogy 50 milliárdos keretet nyitnak, de a vita nem ennek a mértékén van, hanem azon, hogy kamattámogatás formájában jusson el a vállalkozásokhoz, vagy euró alapú hitel és kockázatátvállalás jelentse a kedvezményt. A büdzsé tervezői foglalkoznak egy beszállítókat segítő, kamattámogatásos hitelkonstrukció részleteinek kimunkálásával is.
A foglalkoztatáspolitikai jellegű költségvetési vonzatú újítás lehet jövőre a kékkönyves, közteherjegyes program kibővítése. A mezőgazdaság területén is élhetnek tehát ezzel az olcsóbb foglalkoztatás, az adóból való leírás lehetőségével, illetve a plusz-kedvezménnyel, amennyiben munkanélkülit dolgoztatnak. A vállalkozói terhek mérséklésén keresztül érinti a jövő évi büdzsét az a program, amely létszámbővítésre vállalkozó cégeket hoz helyzetbe. Igaz, csak akkor, ha a több alkalmazott a nyugdíj előtt álló korosztályból tevődik össze, s az így fölvettek viszont részfoglalkoztatást – ezen keresztül a munkaadónak alacsonyabb tb-járulékot – vállalnak. A különbözetet, mely a rész és teljes munkaidő közötti járulék során keletkezik, az állam kifizeti, a dolgozónak pedig úgy könyveli el a nyugdíjévek között, mintha teljes munkaidőt teljesített volna. A start program logikája is hasonló, kedvezményeken keresztül teszi érdekeltté a cégeket a pályakezdők alkalmazásában. A tervezett szabályozás a 90 ezer forint alatt foglalkoztatott pályakezdőkre úgy vonatkozik, hogy az első évben 15 százalékos, a másodikban 25 százalékos járulékot kell csak fizetni. A diplomásnál 30 év, a középfokú végzettséggel pályakezdő esetén 25 év a felső életkor határ.
A büdzsét érintő harmadik “csomag” az adókat érinti. Az áfa-csökkentés általános előnyei mellett azonban egy kör nem így éli majd meg a változásokat. Az evások ugyanis nem 25 százalékot, hanem csak 20-at számolhatnak el. Az áfa-csökkentés tényleges haszna a fogyasztásélénkítésben, a keresletnövelésben ölt testet. Arra sem árt figyelemmel lenni, hogy a kisebb forgalmi adó jóvoltából a költségnövekedés jobb elismerését, hiszen a végső ár csökkenésével ugyanis a költségnyomás elviselhetőbbé válik. Az áfa-csökkentés a fogyasztás több mint 50 százalékára terjed ki, ugyanakkor a szeszes italoknál, az üzemanyagnál, a dohánynál, a gépkocsinál a jövedéki adó, illetve a regisztrációs díjnál kompenzálja az állam az alacsonyabb áfát. Az iparűzési adó az árbevételből levonható lesz teljes egészében, s a külföldi telephelyek forgalmát nem kell majd beszámítani az árbevételbe. A személyi jövedelemadó sávhatára növekszik, a felső kulcs csökken jövőre. A vállalkozókat ez azon keresztül érinti, hogy a bruttó bérek emelésénél hivatkozhatnak a gyorsabb nettó bérnövekedésre, illetve az alacsonyabb inflációra. Végső soron a bérköltség versenyképessége is javulhat akár.
