A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és elfogadta a lakástörvény módosításáról szóló előterjesztést azzal a céllal, hogy ösztönözze a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítását és a jogviták megelőzését, továbbá segítse a kiszámítható jogi szabályozás kialakítását önkormányzati szinten.
Ezt László Boglár jelentette be a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón. A változtatások tartalmáról elmondta: önkormányzati és állami tulajdonú lakás bérbeadásakor születő szerződésben ki kell kötni a bérlő életvitelszerű bentlakását. A bérbeadó ezt legalább évente egyszer ellenőrzi. Ezzel – a szándékok szerint – megszűnik a lehetősége a lakásbérleti jog törvénytelen eladásának. A javaslat szerint az állami és nem szociális jellegű önkormányzati lakás bérlőjének óvadékot kell letennie biztosítékul, amelynek mértékét az önkormányzat saját hatáskörben határozza meg.
Az előterjesztés kimondja, hogy a lakáson belüli költségek megosztása fő szabályként a bérbeadó és a bérlő megállapodása szerint történik. Ha ilyen nincs, a kisebb karbantartási és felújítási kiadások (burkolatok, nyílászárók felújítása) a bérlőt, a nagyobbak (pótlás, csere) a bérbeadót terhelik.
A lakbér megállapítása önkormányzati rendeletben történik, és lehet szociális, költségelvű, illetve piaci alapú. A szóvivő hozzátette: a javaslat pontosítja és kiegészíti a lakáscsere szabályait.
A lakáscserék eddigi, nem kellő szabályozottsága nagyban segítette a lakásmaffia tevékenységét – mutatott rá László Boglár. Az új szabályozás szerint az új bérlő nem lesz a korábbi bérlő jogutódja, vele a bérbeadó új szerződést köt. Önkormányzati lakásbérleti jogot a jövőben csak másik tulajdonjogra, vagy bérleti jogra lehet cserélni, tehát például haszonélvezetre, vagy albérletre nem.
Ha az önkormányzat fiktív cserét gyanít, akkor hozzájárulását megtagadhatja, a bérlő pedig bíróságra mehet. A kabinet az új szabályok hatálybalépését 2006. március 31-re tervezi.
