Egységes rendszerbe foglalná a Belügyminisztérium a hazai térfigyelő kamerahálózatokat. Bár az adatvédelmi biztos korábban aggályosnak találta az ilyen megfigyeléseket, a BM álláspontja szerint egy esetleges terrorcselekményt így könnyebben tudnának megelőzni, illetve felderíteni.
A külföldi terrorcselekmények felderítését és hátterét tanulmányozva a Belügyminisztérium egységes rendszerbe szeretné foglalni a hazai, elsősorban a fővárosi térfigyelő kamerahálózatokat. Reményei szerint ennek révén lehetőség nyílna a gyanús emberek azonosítására, mozgásuk feltérképezésére. Juhász Gábor, a tárca politikai államtitkára a Magyar Hírlapnak azt mondta, a minisztérium szándéka szerint gyorsítaná, támogatná további rendszerek mielőbbi kiépítését, újabb területek ellenőrzését. Juhász fontosnak tartotta azonban, hogy olyan helyeken és olyan technikával alakítsák ki ezeket, hogy megfeleljenek a rendőrség elvárásainak. Jelenleg ugyanis többféle típusú megfigyelő rendszer működik az országban. Ezt szem előtt tartva megfelelő szaktanácsadókat delegálnának, a működtetéshez, a látottak értékeléséhez pedig akár szabadidős rendőrök segítségét is igénybe vehetnék.
Az államtitkár tisztában volt azzal, hogy az adatvédelmi biztos nemrégiben aggályosnak találta a polgárok megfigyelésére mind nagyobb számban alkalmazott kamerák működtetését. Juhász Gábor államtitkár azonban úgy vélte, hogy a terrorfenyegetettség időszakában a világ más pontján sincs ennél elterjedtebb hatékonyabb módszer a támadók kiszűrésére.
Budapest egyik bűnügyileg legfertőzöttebb kerületében, a Józsefvárosban hat éve üzemelnek a kamerák. A kerület utcáit kilencvenhat kamera képén keresztül öt rendőr figyeli folyamatosan. “A térfigyelő rendszer kiépítése óta egyharmaddal csökkentek a betörések, a rablások és a gépkocsifeltörések” – ismertette a rendszer eredményeit Perlaki Attila VIII. kerületi rendőrkapitány.
A rendőröknek egyedül az okoz gondot, hogy nem rögzíthetik a képet, így egy bűncselekmény után nem tudják visszakeresni a sokszor bizonyító erejű képsorokat.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Magyar Hírlapnak azt mondta, a jogszabályok szerint a Belügyminisztériumnak “semmi köze nincs” a térfigyelő rendszerek képeihez, sőt azokat a rendőrség is csak akkor rögzítheti, ha rendőri intézkedésre van szükség. A felvételek cél nélküli, “készletre történő” tárolását az alkotmány is tiltja. Aggályokat vethet fel annak eldöntése is, hogy ki minősül “gyanúsnak”, kinek a mozgását kell feltérképezni – tette hozzá.
Csendes László, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője megerősítette, hogy néhány hónapja készített egy összegzést az idehaza működő kamerarendszerekről a Bűnmegelőzési Akadémia. E szerint ma 54 kimondottan térfigyelő rendszer 712 kamerája működik közterületen. Budapesten tizenöt kerületben 475 kamera pásztázza az utcákat.
Ezek felvételei a rendőrség által ellenőrzött diszpécserközpontokba futnak be, üzemeltetésükről többségében a helyi önkormányzatok gondoskodnak.
A felmérés időszakában tizennégy rendszer csaknem százharminc kamerája működésképtelen volt, vélhetően pénzhiány miatt. Pótlásról, cseréről viszont nem könnyű tárgyalni, mivel tucatnyi típus szerepel a nyilvántartásban.
Nincsenek nyilvántartva azonban az egyes pénzintézetek, benzinkutak, bevásárló központok, egyéb vállalkozások biztonsági kamerái, amelyeket nyilvánvalóan százszámra telepítettek a szolgáltatók. Adott esetben ezek felvételei is rendkívül fontossá válhatnak
