A mind gyakoribb vihar és árvízkárok ellenére a lakosság jelentős része semmiféle anyagi védelemmel nem rendelkezik. Sokan az eddig bőkezű állami segítségnyújtás miatt nem kötnek biztosítást. Õk a jövőben pórul járhatnak: a belügyi tárca a kártérítés arányának csökkentését fontolgatja.
Beválni látszanak a klímaváltozás hatásait vizsgáló Vahava munkacsoport előrejelzései. Magyarországon is egyre szélsőségesebb az időjárás. Láng István professzor, a Vahava program vezetője szerint a vagyonbiztosításban is alkalmazkodni kell a természeti csapások növekvő számához. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak a folyóparti területeken, hanem – mint a legutóbbi példák mutatják – nagyobb vízfolyásoktól távoli, alföldi, hegyi településeken is pusztíthatnak áradások.
A biztosítók adatai szerint idén 25 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a kifizetések nagysága, és ebben nem szerepelnek a mostani hétfő–keddi veszteségek. Ezek felmérése már javában tart. Kilenc megyében, 35 településen összesen 1342 épületet veszélyeztettek a hét eleji viharok, áradások – jelentette be tegnap a talán legsúlyosabb károkat szenvedett Szikszón a belügyminiszter. Lamperth Mónika közölte: az ismétlődő természeti csapások miatt ebben az évben 1,6 milliárd forinttal kellett megemelni a belügyi tárca vis maior alapját, amelyben jelenleg nyolcszázmillió forint áll rendelkezésre. Noha az esőzések az ország egyes részein folytatódtak, tegnap csak Békés és Somogy megyéből jelentettek újabb károkat. Tegnap tetőzött a Hernád, így ott sem várható a helyzet rosszabbodása.
Súlyos gondot jelent viszont, hogy főleg a szegényebb vidékeken a lakosság alig fele rendelkezik biztosítással. Egy részük azért, mert nincs húsz-harminc- ezer forintja az éves díj megfizetésére, mások olyan fekvésű vagy állapotú házban laknak, hogy a biztosítók nem vállalják a kockázatot. Sokan azonban azért nem kötnek biztosítást, mert az állam a vis maior alapokból eddig meglehetősen bőkezűen fizetett az árvizek és viharok károsultjainak. Ezen a helyzeten nem változtatott a tavaly létrehozott Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi Alap sem. Eddig összesen alig ötszázan kötöttek szerződést, pedig éppen a legveszélyeztetettebb ingatlanok tulajdonosainak kínál ez a forma elérhető áron anyagi biztonságot.
Hírek szerint a Belügyminisztérium a vis maior alapokból fizethető kártérítések csökkentésével kívánja a lakosságot a Wesselényi-alappal való szerződésre ösztönözni: kilencven helyett legfeljebb ötven százalékban térítenék meg a biztosítással nem rendelkezők kárait.
