Visszavennének a szocialisták az ügyészség függetlenségéből Kulcsár Attila “baráti” kihallgatásának hatására. A párt néhány éve még hevesen tiltakozott a vádhatóság kormány alá rendelése ellen, de az MSZP álláspontja ma már “rugalmasabb”.
Kiverte a biztosítékot a szocialistáknál a Kulcsár Attila ügyészségi meghallgatásáról készült és nyilvánosságra hozott videofelvétel. A párt ma jelenti be, mit szándékozik tenni az üggyel kapcsolatban, és további lépések várhatók. Az MSZP egyik vezetője azt mondta, “két héten belül összeülhetnek a munkacsoportok, és akkor kirukkolunk valamivel” – bár ez várhatóan nem törvénymódosítási javaslat lesz, de érinti majd az ügyészség függetlenségét.
Az üggyel kapcsolatos ügyészségi álláspontot korábban közöltük:
A Fővárosi Főügyészség álláspontja a Szólás Szabadságában bemutatott Kulcsár kihallgatásról
http://www.jogiforum.hu/hirek/13136
Vastagh Pál MSZP-s képviselő a Magyar Hírlapnak azt mondta, pártja ma már “rugalmasabb” a vádhatóság függetlenségét illetően, mint korábban. (Az MSZP 1992-ben Antall József, 1999-ben Orbán Viktor elképzeléseit nem támogatta az ügyészség kormányfelügyelet alá helyezéséről.) A Horn-kormány igazságügy-minisztere szerint az ügyészségnek sokkal nagyobb szerepe lett az 1998-as igazságügyi reform után. “Innentől kezdve a társadalom felé egyfajta bizalmi kérdés is a szervezet működése, amely most megrendült a brókerügy miatt” – mondta. A volt miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi problémák “nem jogi, hanem vezetési természetűek” (magyarán a kormánypártok által elfogultnak tartott Polt Péter legfőbb ügyésszel van baj), ráadásul az intézmény helyzetének megváltoztatása alkotmánymódosítást igényelne, amire nyilvánvalóan nincs esély ebben a ciklusban.
Vastaghnak ebben igaza lehet, hiszen Salamon László, az alkotmányügyi bizottság fideszes tagja szerint az MSZP részéről semmiképp nem tartanák elfogadhatónak az ügyészségi felügyeletről szóló javaslatot. Ha nem a mostani kormányt érintő változásról lenne szó – mondta lapunknak a képviselő –, a téma megérne egy konzultációt, ám az erősen átlátszó lenne szerinte, ha a kérdést tizenöt évig ellenző szocialistáknak hirtelen most válna sürgőssé a módosítás.
A szocialistáknak nem kellene az ügyészség függetlenségének megcsorbításán törni a fejüket, ha a legfőbb ügyész utódát még a mostani parlament választhatná meg. Hogy így lehet-e, az egyedül Sólyom Lászlón múlik, az államfő tűzi ki ugyanis a parlamenti választások időpontját.
Az alkotmány szerint a köztársasági elnök az április vagy a május között választhat, a megkötéseket (a voksolás, illetve a jogorvoslati eljárás miatt a két forduló közötti hetedik nap nem eshet ünnepnapra és azt megelőző vagy követő napra), a vasárnapi választás hagyományát és a naptárt összevetve azonban igazából csak két dátum: április 9., illetve május 7. kínálkozik. Polt mandátuma május 16-án jár le, így ha a korábbi időpont mellett dönt az államfő, akkor a kormányalakítás gyorsaságától függően már az új összetételű Országgyűlés dönthetne az ügyészség új vezetőjéről. Májusi voksolás esetén azonban a két forduló között még a mostani többség kezében lehet a poszt sorsa. A legfőbb ügyészt az államfő javaslatára választja a parlament, Sólyom László azonban – úgy tudjuk – még nem kezdte meg az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket.
