Könnyen elveszítheti lakását, aki gyanútlanul “gyorskölcsönt” vesz fel ingatlanfedezetre. A hagyományos jelzálog-hitelezésben azonban nem talált erőfölénnyel való visszaélésre utaló jelet a Gazdasági Versenyhivatal.
Alkalmi áron egy garzonlakást akart vásárolni a lányának Szegedi István, s ehhez 2,3 millió forintos bankhitelt vett fel alig négy éve. Ma, egy balul elsült hitelkiváltás után, 4 millió forinttal és kamataival tartozik egy pénzügyi vállalkozásnak, sőt fizetési késedelem miatt az utcára kerülhet, hacsak nem tudja adósságát kiváltani egy harmadik, várhatóan még nagyobb összegű kölcsönnel. A második kölcsön fejében ugyanis a hitelező vételi jogot jegyzett be Szegediék lakására, s rögtön kiköltözésre szólította fel az adóst, amikor az – váratlan szívbetegsége és leszázalékolása nyomán – elmaradt több- havi részlettel. Az ötvenes évei végét taposó csepeli férfi azért lavírozta magát ebbe a szinte kilátástalan helyzetbe, mert az első hitelt folyósító bankkal nem is mert tárgyalni egy korábbi probléma miatt, inkább újabb kölcsönből rendezte ottani adósságát. “Nem értek a pénzügyekhez, és amióta bajba kerültem, dögkeselyűként csapnak le rám ahelyett, hogy segítenének” – summázta a HVG-nek elkeserítő helyzetét Szegedi.
A törlesztés akadozását látva egyre idegesebbé válnak azok a pénzintézetek, amelyek – még náluk is óvatosabb konkurenseiktől eltérően – vételi opcióval nem, csupán jelzálogjoggal terhelik meg az ingatlant. “A bankok három hónapnyi nemfizetés után azonnal felmondják a kölcsönt, ráadásul egyre több esetben jogszerűtlenül, azaz a szükséges formaságok betartása nélkül indítják el a végrehajtást. Sokszor közvetítő kft-ket vonnak be, amelyekkel még egyezkedni sem tud a fizetési problémákkal küszködő adós” – foglalta össze tapasztalatait Lukácsné Síkos Ilona, a válságkezeléssel foglalkozó győri Konto-text pénzügyi információs iroda tulajdonosa.
Mégis nyugodtabb lehet az az adós, akinek ingatlanát csak jelzálogjog terheli, mert baj esetén többféle kiút áll előtte (lásd Lesújtó kalapács című írásunkat), szemben azzal, akinek a lakására vételi joga van a hitelezőnek. “Utóbbi esetben az ügyfél szinte reménytelen anyagi helyzetbe kerülhet” – mondta a HVG-nek Lénárd Mariann, a több jogászt is foglalkoztató Banki Hitel Károsultjai Egyesületének elnöke. A civil szerveződéstől havonta tucatszám kérnek segítséget a vételi jog érvényesítése miatt. Lénárd Mariann számos olyan hitelszerződésről tud, ahol az előre kikötött opciós vételár alig fele az ingatlan valós forgalmi értékének. Így ha a hitelező érvényesíti vételi jogát, a fedél nélkül maradó ügyfél nemhogy visszakapna valamit volt lakása árából, hanem gyakran még adós is marad az ügylet lezárásával összefüggő kiadások miatt. Sokszor hiába tartalmazza a szerződés, hogy az ügyfél a hitel felmondásától számított 90 napon belül maga is kereshet vevőt otthonára, rendes áron aligha tudja azt eladni, ha a tulajdoni lapon széljegyként ott szerepel a vételi jogot gyakorló cég neve. Nem meglepő tehát, ha az adósokat képviselő ügyvédek szerint a pénzintézetek visszaélnek erőfölényükkel a jelzálog-hitelezésben.
Bővebben:
http://hvg.hu/…8/page2.aspx
