Malom Center Kecskeméten, tornyok az Árpád hídnál – csak két példa arra, hogy mire képes a helyi hatalomtól függő építésügyi hatóság. A gyakorlat nálunk is bebizonyította, hogy az építési ügyekben intézkedő hatóság nem lehet a helyi önkormányzat része. Az építési törvény módosításának tervezetébe mégis bekerült a mai rendszer továbbvitele. Kérdés, hogy a ráció vagy az ismeretlen lobbicsoport lesz-e erősebb.
A korábbi rendszerben a vb-titkár volt az építési hatóság, majd a rendszerváltáskor minden jogkörét a jegyző kapta. Csakhogy amíg a települési vb-titkár a megyeitől függött, addig a jegyzőt a helyi önkormányzat alkalmazza. Nem kétséges, hogy kinek kell paríroznia. Legalább másfél évtizede folyik a vita arról, hogy miképpen szabadítsák ki az építésügyi hatóságot a helyi hatalom szövevényéből. Tavaly elkészült az 1997-ben hozott építési törvény módosításának a tervezete, és mind a hatósági feladatot, mind az építési felügyeletet a közigazgatási hivatalok kebelében működő szervezetként írta le. Miután az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) év végével a Belügyminisztériumtól a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez került, a munka folytatódott.
Ebben a törvényjavaslatban már két változat szerepel a hatóság jogállására. A szakmai kamarák, az építésügyi ágazatban dolgozók, az önkormányzati szövetségek és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is egyazon variáns mellé állt. Ennek lényege: a helyi önkormányzatoktól független kistérségi hivatal járna el első fokon, míg a másodfokú hatóság a regionális építésügyi hivatal lenne. A másik változatban az elsőfokú hatóság a kormányrendeletben kijelölt jegyző lenne (több település tartozna egy hatóság – jegyző – alá). Másodfokon pedig a közigazgatási hivatal járna el. Vagyis a második változat szinte szentesítené a mai helyzetet.
Szintén két változat szerepel a az építésfelügyeletre is. Az elsőben – hasonlóan a hatósághoz – első fokon a regionális építésügyi hivatal területi igazgatási szerve, míg másodfokon a regionális építésügyi hivatal jár el. A másik verzió szerint a megyei közigazgatási hivatal önálló építésfelügyelete lenne az első fokú szerv, míg az OLÉH a másodfok.
Jó volna tudni, hogy a második változat miért került be a módosító javaslatba. Ismerve a negatív példákat és gyakorlatot (mondjuk ki: a korrupciót), nehéz megérteni a mai megoldáshoz való ragaszkodást.
Számítások szerint ma a csaknem két és fél ezres építésügyi apparátus éves fenntartása mintegy tizenkétmilliárd forintba kerül. Ha ugyanezzel a létszámmal – átcsoportosítással – egy független szervezetben oldanák meg a hatósági és a felügyeleti munkát, a költség legalább kétmilliárddal csökkenne (a felügyelők nemcsak vinnék, hanem bírság formájában hoznák is a pénzt).
A mai elképzelés szerint jövő év első napjától lépne hatályba a módosított építési törvény, addig eldől, hogy ki nyer.
