Bizonytalan a szoftverek szabadalmaztatásáról szóló irányelv parlamenti elfogadása. A keddi vitában felszólaló képviselők jelentős része bírálta a Bizottságot és a Tanácsot, amiért nem vették kellő mértékben figyelembe az EP-képviselők álláspontját a jogszabályról. Az európai parlamenti pártok ma, július 6-án szavazzanak a jogszabálytervezetről.
A sokat vitatott “szoftverszabadalmi irányelv” vitájában a fő törésvonal a kisebb és nagyobb vállalatok között húzódik. Előbbieknek kevesebb lehetőségük van a programok kifejlesztésére, ezért a nyitott forráskódú, mindenki által hozzáférhető szoftverek, azaz a teljesen szabad verseny mellett érvelnek, és azt szeretnék elérni, hogy a szabadalmi védelem csak magára a találmányra terjedjen ki, ne a szoftverrel együtt kezeljék azt. A kisebb cégek – amelyek szerint a döntés fenyegeti az innovációt – attól is tarthatnak, hogy a szabadalmi védelem bejegyeztetése további költségeket ró az amúgy is kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő kisvállalatokra.
A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is. Ez szerintük védelmet nyújt az elsősorban amerikai versenytársakkal szemben.
A jelentéstevő a vitában azt mondta, a nagyvállalatok és a kis- és közepes méretű cégek számára is megfelelő szabályozás jöhet létre az irányelv elfogadásával. Michel Rocard (PES, FR) szerint egyértelmű és koherens szöveget állítottak össze, amely megfelel a gondolatok szabad áramlása és a verseny szabadsága elvének, emellett elutasítja a monopóliumok túlsúlyát és védi a kisebb fejlesztő cégeket is.
A magyar képviselők közül a plenáris ülésen Herczog Edit (PES, HU) szólalt fel. Szerinte a jogszabálytervezetet sokan félreértették. A képviselőnő úgy vélte, a szabályozás nem a multinacionális vállalatokról, illetve a kis- és középvállalkozásokról, nem a tiszta szoftverekről és a szerzői jogról szól, hanem a tudás alapú társadalom megteremtéséről. Herczog Edit szerint „a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, egyszerűen annak az egyszerű ténynek az elismerését jelentik, hogy ez a mi modern világunk a digitális információra és high-tech megoldásokra épül”. A képviselőnő azt mondta, szükség van az irányelvre, enélkül ugyanis „Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket”.
A kérdésben ma (2005. július 6.) szavaz a Parlament plenáris ülése.
