Az Európai Bizottság elé terjesztett, ma (2005. július 5.) elfogadott irányelv szerint hosszútávon megszűnne a regisztrációs adó. A végső döntés azonban a tagállamok kezében van.
A gépjárművek adózásával kapcsolatos irányelv egységes megközelítést kíván alkalmazni, melynek célja a belső piac akadálytalan működésének biztosítása, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, valamint a kettős adóztatás elkerülése. Az irányelv hosszabb távon a regisztrációs adót az autó használatához kötött adófajtával váltaná fel, ami Magyarországon a súlyadónak felel meg.
A tagállami regisztrációs adók kivetésének módja egyes tagállamokban sértette a belső piac zavartalan működését, és a fogyasztók jogait, hiszen előfordult, hogy az importált autókra a korábban már kifizetett adó beszámítása nélkül vetették ki a regisztrációs adót.
A közösségi jog nem tiltja a regisztrációs adót, ám a Szerződés elveit, főképp a diszkrimináció-mentesség elvét, itt is be kell tartani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adó mértéke lehet magas (az adott tagállam döntése alapján), de az adót úgy kell alkalmazni, hogy az ne vezessen diszkriminatív helyzethez, főképp abban az értelemben, hogy a hazai, illetve az EU más országaiból származó autók tekintetében eltérő eredményhez vezessen.
A magyar adó nem tesz különbséget a használt és az új autókra kivetett adó mértékében. Ez implicit módon ahhoz vezet, hogy az importált használt autókra ugyanakkora adót vetnek ki, mint a belföldön vásárolt új autókra. Ezzel szemben a belföldön vásárolt használt autók már regisztráltnak számítanak, tehát ezekre nem kell adót fizetni. Ez utóbbi önmagában még mindig nem lenne baj a vonatkozó bírósági döntések alapján. A külföldről behozott (tehát egyszer már regisztrációs adózáson átesett) autóra azonban a teljes hazai adómértéket alkalmazzák és nem számítják be a már lerótt értéket.
A regisztrációs adó megszüntetését az EB csak hosszú, 5-10 éves átmeneti idő után javasolja, hiszen a tagállamoknak időt kell hagyni arra, hogy gazdaságpolitikájuk alappillérét képező adózási rendjüket átgondoltan, kiszámíthatóan, sokkok nélkül tudják átalakítani. Emellett a magas regisztrációs adóval rendelkező országok polgárait nem lehet azzal sújtani, hogy az adó eltörlése miatt autójuk értéke pillanatok alatt radikálisan csökkenjen.
Jelenleg számos EU-tagállam (köztük Magyarország is) alkalmaz gépjármű-regisztrációs adót. Tíz régi tagállamban létezik ez az adónem. Főképp Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Hollandia esetében számottevő, de alkalmazza Ausztria, Olaszország, Anglia és Németország. Az utóbbi kettő minimális mértéket alkalmaz, míg Dániában átlagosan 16.000 euró regisztrációs adót kell fizetni. Az új tagországok közül Magyarországon kívül alkalmaznak regisztrációs adót pl. Lengyelországban is.
Magyarországon az adó mértéke a gépkocsi motorjának és károsanyag-kibocsátásának függvényében kb. 130.000 és 2.800.000 forint között változik. Dániában – 16.000, Finnországban – 8.000, Írországban – 4.500, Hollandiában – 4.500 és Görögországban – 2.700 euró regisztrációs adót kell fizetni.
A Bizottság javaslatát a Tanács és a Parlament is tárgyalja majd, ám a végső szót az Ecofin mondja ki.
