A brit kormány a héten megtartott alsóházi szavazáson keresztülvitte a szigetországban bevezetendő személyi azonosító kártyákról szóló törvénytervezetet. Húsz munkáspárti, továbbá a konzervatív és liberális demokrata képviselő szavazott a tervezet ellen, így az a lehetséges hatvanhét fős helyett mindössze harmincegy fős szavazattöbbséggel került elfogadásra.
A korábbi belügyi államtitkár, Charles Clarke felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a személyi igazolványok bevezetése inkább megfékezi, semmint elősegíti a „Nagy Testvér államának kialakulását”. A kiemelkedő jelentőséggel bíró biztonságpolitika területén a személyi igazolványokról szóló szavazás volt az első fontos megmérettetése a parlamentben újra munkáspárti többség által támogatott brit kormánynak. A törvényjavaslatnak még bizottsági szinten is számos próbát kell kiállnia. A konzervatív David Davis szerint a munkáspárti uralom az állampolgárok „bölcsőtől a sírig tartó megfigyeléshez vezet”. A liberális demokraták szerint a tervezet alkalmatlan a terrorizmus elleni küzdelemre. A húsz engedetlen munkáspárti képviselő között ott van Tony Blair miniszterelnök négy korábbi minisztere (Clare Short, Kate Hoey, Glenda Jackson és Mark Fisher), továbbá a Munkáspárt frakciójának két új tagja is (Linda Riordan és Katy Clark). A húsz “lázadó” munkáspárti képviselő egyike, Bob Marshall Andrews úgy látja, hogy a kormány a későbbiekben el fogja vetni a személyi igazolványra vonatkozó javaslatot.
A tervezet vitája során az aggályokat eloszlatandó Charles Clarke kitért a polgári szabadságjogok kérdésére is, amikor hangsúlyozta, hogy „Senkit sem kötelezünk majd arra, hogy az utcán kelljen felmutatnia személyi igazolványát”. Kiemelte továbbá azt is, hogy az embereknek joguk lesz ellenőrizni a róluk nyilvántartott adatokat. Beszédében választ adott azokra a véleményekre is, amelyek szerint a személyi igazolványok kiváltásával járó költségek megfizethetetlenül magasak lesznek. A belügyi államtitkár szerint a biometrikus adatok, tehát az íriszhártya és az ujjlenyomatok mintázatának, továbbá az arcképnek a digitális tárolása összesen hatvan-hatvanöt font körüli költséget jelentenének. Ezen felül mintegy harminc font többletköltséggel járna magának a kártyának az előállítása. A korábban a The London School of Economics elemzésében közzétett összeget, amely szerint a kártyák akár háromszáz fontba is kerülhetnek “technikailag nem mérvadónak” nevezte. A konzervatív Davis képviselő szerint azonban az emberek jobban megbíznak a független költségbecslésekben, mint egy olyan kormányban, amely korábbi informatikai programjával túlköltekezésre késztette őket. Véleménye szerint egy jövőbeni konzervatív kormány hatálytalanná tenné a törvényt, ha az most elfogadásra kerülne.
