A televíziós irányelv időnkénti felülvizsgálatát a jogszabály revíziós záradéka írja elő. Az Európai Bizottság hat évvel ezelőtt abban a hitben látott hozzá a felülvizsgálathoz, hogy a digitális televízió rövidesen bevonul az európai otthonokba, így tehát az új technikai feltételekhez célszerű igazítani a szabályzatot. A fejlődés üteme azonban nem igazolta a várakozásokat, az Európai Bizottság ezért 2003 végén megváltoztatta a koncepciót, és reálisabb, aktuálisabb feladatok szolgálatába állította a felülvizsgálatot. A javaslatokat 2005-re ígérte.
Az irányelv felülvizsgálatának állásáról, az eddig kikristályosodott elvekről és nézetekről Viviane Reding, információs társadalom és média biztos számolt be az uniós kultuszminiszterek luxemburgi találkozóján.
Elmondása szerint az eddigi vizsgálódások öt kulcsfontosságú témára összpontosultak: az irányelv alkalmazásának hatálya, a származási ország vagy a célország elvének érvényesítése, a reklám szabályozása, végül az európai műsorok és független produkciók aránya.
A szakértők a direktíva kétlépcsős felépítését javasolják, először az alapvető célkitűzések (pld. a kiskorúak védelme) megfogalmazását, majd az egyes audiovizuális eszközökre és reklámmódszerekre alkalmazható szabályok meghatározását. A hagyományos médiumokra és az új típusú reklámmódszerekre vonatkozó szabályok a jelenlegi rendelkezések egyszerűsített és korszerűsített változatai. Ami a származási ország és a célország körüli vitát illeti, a szakértők megerősítették a bizottság véleményét arról, hogy a televíziós társaságok működéséhez a származási ország elvének alkalmazása nélkülözhetetlen.
A fókusz-csoportok (azaz a kiemelt témákkal foglalkozó szakértői team-ek) sokat vitáztak a reklámszabályozásról, de – tette hozzá a biztos – nehéz olyan megoldást találni, ami mindenkinek megfelel. Véleménye szerint a televíziós társaságoknak nagyobb rugalmasságot kell engedni a reklámszabályok alkalmazásában, de továbbra is meg kell tartani a fogyasztóvédelem egy bizonyos szintjét. A „minőségi” (a lényeget érintő) szabályozás megengedhető olyan témáknál, mint a gyógyszer- vagy gyermekreklám, míg a „mennyiségi” (részletes) szabályozás területén nagyobb kreativitással, rugalmasabb módszereket kell kidolgozni, Az Európai Bizottság még a nyár beállta előtt egy sor dokumentumot hoz nyilvánosságra, amelyből jobban megismerhető az audiovizuális politika iránya.
A direktíva revíziójához nem várt javaslatok is érkeztek az Európai Bizottsághoz. Az Európai Parlament kulturális bizottsága, a jelenlegi direktíva 4. és 5 cikkelyeivel kapcsolatos tapasztalatok alapján, határozati javaslatban kérte fel a bizottságot, hogy az irányelv felülvizsgálata során fordítson nagyobb figyelmet a reklám és a műsortartalom szétválasztására, valamint a médiapiac sokszínűségének biztosítására, kezelje prioritásként a kiskorúak védelmét az audiovizuális politikában, és korlátozza a szeszesitalok televíziós reklámozását. A bizottság nem köteles elfogadni a javaslatokat, de ezek jelzésértékét kár lenne lebecsülni, az új direktíva tervezet vitájában ugyanis a kulturális bizottság fogja az EP téma -felelős szakbizottságának szerepét betölteni.
A származási ország témájában is érkezett megkeresés az Európai Bizottsághoz tizenegy tagország (köztük Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a három balti állam) euro-képviselőitől.. A honatyák úgy látják, hogy a bizottság által felállított fókusz-csoportok nem tanulmányozták eléggé a tagországok aggodalmait a kívülről bejövő tévé-adások miatt. Memorandumukban ezért arra kérik a bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg a problémát, mielőtt elkészíti javaslatait a direktíva módosítására. Elismerik a származási ország elvének fontosságát, de a televíziót nem lehet úgy felfogni, mint pusztán üzleti vállalkozást.