Az E.ON-MOL gáz üzletág fúzió kapcsán folytatott európai közösségi eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal az EU Bizottsághoz eljuttatott versenypolitikai véleményében azt fogalmazta meg, hogy az E.ON Ruhrgas International AG irányításszerzése a MOL Földgázellátó Rt., a MOL Földgáztároló Rt. felett, valamint a PANRUSGAZ Magyar – Orosz Gázipari Rt ügyekben az összefonódást teljes, azaz kétfázisú fúziós eljárásban bírálja el a brüsszeli versenyhatóság.
Amennyiben a Bizottság az egyszerűsített eljárást választja, – mely azt feltételezi, hogy nincsenek versenyjogi aggályok – a GVH azt javasolja, hogy a Bizottság akkor engedélyezze az összefonódást, ha a verseny kialakulását biztosító feltételeknek a felek önkéntes vállalással vagy a Bizottság által előírt kötelezettségek teljesítésével eleget tesznek.
A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság egyes földgázpiaci tevékenységet folytató leányvállalati érdekeltségeit az E.ON Ruhrgas International AG részére kívánja értékesíteni. Az elidegeníteni kívánt vállalkozások a MOL Földgázellátó Rt., a MOL Földgáztároló Rt. és a Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt. A vállalkozások erről 2004 novemberében megállapodást is kötöttek, mely révén az érintett érdekeltségek az E.ON tulajdonosi irányítása alá kerülnek, amennyiben megszerzi a cég az engedélyeket, így a versenyhivatali engedélyt. A tervezett tranzakció olyan összefonódást, irányítás megszerzését jelenti, melyet a versenyjogi szabályok alapján versenyhatósági engedélyezési eljárás alá kell vetni. Magyarország EK csatlakozásának időpontjától kezdve ez a versenyhatóság nem feltétlenül a Gazdasági Versenyhivatal. A tervezett összefonódásban részes felek árbevételi adatai alapján a versenyhatósági eljárást a fúzió ellenőrzésről szóló 139/2004. EK Tanácsi Rendelet (fúziós rendelet) alapján az Európai Közösségek Bizottságánál kell kérelmezni. A GVH e rendelet alapján jogosult a tranzakcióról versenypolitikai véleményt alkotni és azt a Bizottság Verseny Főigazgatóságához eljuttatni. A GVH véleményének kialakításához szükségesnek tartotta megismerni a piaci szereplők álláspontját, ezért 2005. június 15-én felhívásában kérte a piaci szereplők véleményét.
A GVH határidőre elkészítette állásfoglalását, mely szerint a kérelmezett összefonódás komoly versenyjogi aggályokat vet fel. Ezen aggályok négy fő területét azonosította, így a nagykereskedelmi piacon (közüzem és versenypiaci kereskedelem), a kiskereskedelmi piacon, a hazai kitermelésben és a tárolásban. Az azonosított aggályok közül a nagykereskedelem – hazai kitermelés és a tárolás – tekintetében a GVH konkrét javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság felé.
Magyarországon pillanatnyilag a földgáz versenypiac kialakulása folyamatban van, ami azt is jelenti, hogy még nem létezik versenypiac. A verseny kialakulásának folyamatában csak olyan koncentrációs lépés támogatható, amely ezt a folyamatot elősegíti, arra pozitívan hat. Az összefonódásnak vannak olyan elemei, amelyek akadályozhatják a verseny kialakulásának folyamatát. Ezért a GVH csak bizonyos feltételek teljesülése esetén támogatja az összefonódást.
A tervezett tranzakció a gázpiac szerkezetén tulajdonosi szinten nem változtat abban az értelemben, hogy a kérelmezett pozíciói az elidegenítésre kerülő vállalkozásokkal teljes egészében átszállnak a kérelmezőre. A tranzakció előtt a MOL csak a gázpiac piaci szereplőjeként volt jelen, míg az E.ON a magyarországi villamosenergia piac jelentős szereplője ma is. A kérelmezett összefonódás egyes elemei a fúzió tényével szükségszerűen együtt járó versenykorlátozásokat meghaladóan; így jelentősen korlátozzák a versenyt, ezáltal ellentétesek a fúziós rendelet hatékony verseny védelmére vonatkozó elvárásaival. A Bizottság feladata, hogy a koncentrációnak a hatékony verseny elvárását veszélyeztető jellemzőit feloldja. A GVH megítélése szerint erre megalapozottan csak teljes eljárásban, azaz a második fázis lefolytatásával keríthet sort a Bizottság.
