A DVD-k feketepiacának ma már nagyobb a bevétele, mint amekkorát a hivatalos forgalmazók össze tudnak hozni. A piac legális szereplői profitcsökkenésre panaszkodnak, a filmkedvelők viszont még egy mozijegynél is olcsóbban juthatnak hozzá a fényes korongokhoz.
A Best Hollywood munkatársai igencsak meglepődtek, amikor az újságosstandokon és a hipermarketekben tömegével futottak bele a Get Carter című DVD-be. A forgalmazó cég ugyanis egyszeri, egy magazinmellékletben való megjelenésre adott engedélyt, ám mire észbe kapott, valakik jogdíj megfizetése nélkül dobtak piacra több ezer darabot. Az illegálisan forgalmazott DVD-k egy részét nemrég le is foglalta a rendőrség, és nyomozás indult az ügyben.
Az eset jól példázza, hogy a hagyományos filmforgalmazóknak már nemcsak a kalózokkal, hanem a DVD-k szürke piacával is meggyűlik a bajuk. Leleményes cégek ugyanis új, egyesek szerint már a legalitás határát súroló értékesítési formát találtak ki: a DVD-ket már nem filmekként, hanem magazinok mellékleteként forgalmazzák, így a szokásos 25 százalékos általános forgalmi adó helyett csupán a sajtótermékek 15 százalékos áfáját kell megfizetniük, s ezáltal még olcsóbb lehet a film – mondja Kálmán András, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) igazgatója.
Az el nem adott példányoktól a hipermarketekben szabadulnak meg, még alacsonyabb, ezer forint alatti áron kínálva a lemezeket. Ezt a módszert elsősorban a régi, már lefutott filmek esetében alkalmazzák. Kálmán szerint egyes kiadók még arra sem veszik a fáradságot, hogy a magazint is mellékeljék, egyszerűen csak egy címkét ragasztanak a lemezre, azt állítva, hogy mellékletről van szó.
Pedig a DVD-k fekete zónája éppen elég gondot okoz a filmiparnak, ahol már régen nem a moziban való vetítés jelenti az üzletet, hanem a kis fényes korongok. Az ASVA szerint minden második DVD hamisítvány, a nagy kasszasikerek esetében pedig még több. A magyar filmek kalóz lemezei közül tízből kilencet a moziban vesznek fel kamerával. A nemzetközi mozgóképek esetében kevesebb a kamerás változat és több a lopott film.
A nagy hollywoodi stúdiók ma már nagyon elővigyázatosak, tőlük nehéz kilopni a kópiákat, ugyanakkor jó ellenpélda a Csillagok háborúja, amelynek befejező epizódját állítólag a gyártótól, a Lucasfilm Ltd.-től sikerült ellopniuk orosz kalózoknak. De még éppen elég helyről kikerülhet a film: a laborokból, a szinkronstúdiókból, a mozikban pedig – mint szóba került már – kamerával veszik fel a filmet a kalózok.
Az ASVA adatai szerint tavaly a mozifilm- és a DVD-forgalmazók 24 milliárdos forgalmat bonyolítottak le Magyarországon, miközben a kalózok 25 milliárdot zsebeltek be. Mások szerint ennél is nagyobb a feketepiac. Elég néhány számot alapul venni, s kiderül, hogy mekkora nagy üzlet a DVD-hamisítás: a lemez kilencven, a tok hatvan forintba kerül, jogdíjat nem kell fizetni, és 900-1000 forintért piacra lehet dobni. Így nem csoda, hogy jól szervezett bűnszövetkezetek állnak a háttérben – mondják a nagy forgalmazók, amelyek komoly profitcsökkenést kénytelenek elkönyvelni a kalózok miatt.
A filmkedvelők azonban mindezt aligha bánják: jelenleg több mint ezerféle filmet lehet megvásárolni 900 forint körüli áron vagy még olcsóbban a hipermarketekben és más helyeken. Márpedig ennél még egy mozijegy is drágább. Ráadásul a kalózfilmek minősége nem feltétlenül rosszabb, legalábbis annyival nem, amennyit a több ezer forintos árkülönbség indokolna. Ráadásul a hivatalos forgalmazók egy része a kalózok ellen úgy védekezik, hogy az új kiadású DVD-it – még a kasszasikereket is – alacsonyabb áron kezdi értékesíteni.
