Másodszor marasztalták el jogerősen az Élet és Irodalom című hetilapot helytelen szóhasználat miatt a Fideszt, illetve a párt elnökét érintő tényfeltárás publikálása nyomán.
Korábban a “Fidesz-cég”, most pedig a “taggyűlés” kifejezés használata miatt kényszerül a lap helyreigazításra, miközben érdemi állításait senkinek sem sikerült cáfolnia. Az ÉS főszerkesztője szerint az ítélet az egész sajtónak adott pofon.
A jogerős ítélet szerint nem tartott taggyűlést a Tokajhegyalja Kft. az Élet és Irodalom cikksorozatában közölt időpontokban – a Fővárosi Ítélőtábla tegnap megváltoztatta a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletét. A döntés szerint az ÉS köteles helyreigazítani korábbi állításait, és közzétenni, hogy Orbán Viktor feleségének korábbi cége 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én és 2001. december 2-án nem tartott taggyűléseket, így azokon jegyzőkönyv sem készülhetett.
A taggyűlések meg-, illetve meg nem történténél az ÉS cikksorozata mellesleg sokkal súlyosabb állításokat közölt: a jegyzőkönyv(szerűség)ekkel kiegészített írás szerint Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnökként tanácsaival segítette a felesége és barátai résztulajdonában álló Tokajhegyalja Kft. boldogulását. A botrány kirobbanása után Orbán hetekig nem szólalt meg az ügyben, áprilisban azonban egy tévéműsorban elismerte: “mondhatta” a neki tulajdonított kijelentéseket. Az ellenzéki vezér, illetve a kft. jogászai (Orbán helyett) éppen ezért csak az ügy szempontjából legkevésbé döntő kérdésben: a taggyűlések valódi voltát vitatva indítottak keresetet, s az elsőfokú bíróság döntéséből még úgy tűnt, nem jött be a taktika.
Első fokon fordítva volt
A Fővárosi Bíróság nevében egy hónappal ezelőtti eljáró Pataki Árpád bíró döntését utólag éppen azért méltatták jogászkörökben, mert a bíró nem dőlt be a kft. szándékának, és túllépve a formáljogi (vagyis a közgyűlések közgyűlés voltát firtató) szempontokon, az álkérdések helyett egészében értékelte az elé tárt helyzetet.
Másodfokon fordult a kocka
A Tokajhegyalja Kft.-t képviselő Karas Mónika már az ítélet után biztosra vette, hogy a döntést megfellebbezik, az ítéletet szerinte ugyanis a gazdasági törvény figyelembe- vétele nélkül hozta meg a bíróság, márpedig egy társaság életében – mint mondta – nagyon is fontos, hogy egy összejövetel taggyűlés-e vagy sem. Az ügyvéd érthetetlennek nevezte azt is, hogy a bíró részben Szászné vallomására hivatkozva adott a lapnak igazat, az alperesi tanú szerinte ugyanis nem több egy bosszútól fűtött exnejnél, aki megzsarolta a kft. tagjait. Valószínűleg ebből indulhattak ki az ítélőtábla döntnökei is, ugyanis azzal az indoklással adtak igazat a kft.-nek, hogy a tanúvallomás és a csatolt dokumentumok nem bizonyították hitelt érdemlőn, hogy voltak taggyűlések: Mayer Aranka tanú maga is elismerte, hogy a megbeszéléseken nem volt jelen, csak “látta taggyűlésre vonulni” az üzlettársakat. Az ítélőtábla legerősebb érve, miszerint az elsőfokú bíróság nem mérlegelte pontosan, hogy mire irányul a kereset, gyakorlatilag lenullázta Pataki Árpád utóbb példaértékűnek kiáltott ítéletét, hisz a kft. szándékának megfelelően épp a taggyűlés nem taggyűlés voltára hivatkozva kötelezte helyreigazításra a hetilapot.
Bőveben:
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?…
Az elsőfokú ítéletről:
Elutasították a Tokajhegyalja Kft. ÉS elleni keresetét
