Az Amnesty International (AI) felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hosszabbítsa meg a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűntettek kivizsgálására kitűzött, 2010-ig érvényes megbízatását.
A nemzetközi emberjogi szervezet állásfoglalást tett közzé a Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök vizsgálatával kapcsolatban. Az AI leszögezi: nincs addig megbékülés és fenntartható béke a volt Jugoszláviában, amíg az 1990-es évek háborús áldozatainak nem szolgáltatnak igazságot. A szervezet felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hosszabbítsa meg a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűntettek kivizsgálására kitűzött, 2010-ig érvényes megbízatását, és bocsásson rendelkezésére annak sikeres végrehajtásához elegendő pénzt.
“Még sok ezer embert kell bíróság elé állítani Jugoszlávia erőszakos feldarabolása során elkövetett háborús bűnökért, emberiség elleni bűntettekért és népirtásért.„ – Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója ezt annak kapcsán mondta, hogy a Biztonsági Tanács hamarosan tárgyalja a Nemzetközi Törvényszék elnökének és főügyészének jelentését a megbízatás teljesítéséről.
A Törvényszék ezidáig 37 személyt ítélt el jogerősen a jugoszláv háborúkban elkövetett bűntetteikért. A Biztonsági Tanács által kidolgozott stratégia alapján a Törvényszék 2004 végére befejezte az összes, háborús bűntettel, emberiség elleni bűnnel és népirtással kapcsolatos vizsgálatot és vádemelést, és 2010-re le kell zárnia minden ügyet, az esetleges fellebbezéseket is. Az ügyészek nemrégiben kérték 18 ügy áttételét a volt Jugoszlávia helyi bíróságaihoz. A lépés mögött nyilvánvalóan a stratégia által megszabott szűk határidő áll.
Nicola Duckworth kijelentette: „ Az Amnesty International elégedetten állapítja meg, hogy a közelmúltban első ízben adták fel magukat prominens gyanúsítottak a Szerb Köztársaságból, mindazonáltal tíz elítélt még mindig szabadlábon van. Közülük három kulcsfontosságú személy, Radovan Karadzsics, Ratko Mladics és a horvát Ante Gotovina neve többször szerepelt a Biztonsági Tanács határozataiban. A törvényszék főügyésze leszögezte: ha az elkövetkező hónapokban ezeket a személyeket nem fogják el és nem adják át a Törvényszéknek, szükségessé válhat a stratégia határidejének felülvizsgálata.”
