Egy éves ellenőrzéssorozatba kezdett pénteken a Zöld kommandó. A környezetvédelmi és a belügyminiszter által közösen életre hívott kommandó első ellenőrzéssorozatát az észak-magyarországi régióban tartja.
A környezetvédelmi felügyelőségi szakemberekből, BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok, a Megyei Rendőr-főkapitányságok, a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnokságai, a megyei közlekedésfelügyeletek, a Határőrség területi igazgatóságai, a bányakapitányságok, a területi műszaki biztonsági felügyeletek, valamint az ÁNTSZ megyei szervezetei, illetve ezen szervezetek szakembereiből álló Zöld kommandó pénteken délelőtt az M3-as autópálya 50-51-es kilométerénél, a Hatvan-Kerekharaszti leágazásnál tartott közúti kontrollt, ahol a veszélyes anyagok szállítását ellenőrizték. A közúti ellenőrzést Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Lamperth Mónika belügyminiszter is megtekintette.
2005. júniusa és 2006. áprilisa között a Zöld kommandó valamennyi megyére, és a fővárosra is kiterjedő ellenőrzéseket tart, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek és a környezetkárosító cselekmények megelőzése érdekében. Az ellenőrzéseket regionális szervezésben hét alkalommal (egy-egy hónap időtartamban) közös akciósorozat-jelleggel bonyolítják. Az első állomás az észak-magyarországi régiót fedi le, ahol Nógrád megyében 13 telephelyet, Hevesben 12-őt, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 telephelyet ellenőriznek. A Zöld kommandó egységei idén szeptemberben a Közép-Dunántúlon, októberben Közép-Magyarországon, novemberben az Észak-Alföldön, jövő év januárjában a Dél-Alföldön, februárban a Nyugat-Dunántúlon, majd márciusban a Dél-Dunántúlon tartanak összevont közúti, és telephelyi kontrollokat.
A Zöld kommandó létrehozását többi között az elmúlt év tapasztalatai indokolták, mivel jelentősen növekedett a rendkívüli környezetszennyezéssel járó ipari balesetek száma, ami esetenként különleges intézkedéseket igényelt a környezetvédelmi hatóságoktól és a társzervezetektől; e tendencia megállítása, illetve a hasonló környezetszennyező esetek előfordulásának csökkentése indokolta a hatóságok szorosabb együttműködésén alapuló Zöld kommandó felállítását. A rendkívüli környezetszennyezéssel járó ipari balesetek fő okai: a jogszabályi előírások megsértése, a technológiai előírások be nem tartása, emberi mulasztás, és szándékosság elsősorban az illegális hulladék lerakásnál.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) az új szervezet létrehozásával párhuzamosan meghirdette a zéró tolerancia elvét, s ennek szellemében a rendkívüli környezetszennyezések okozóival, illetve a hulladékot illegálisan elhagyókkal szemben a jogszabályi kereteken belül a lehető legszigorúbban lép fel.
A KvVM egyeztetést kezdeményezett az érintett tárcákkal a büntető törvénykönyv módosításáról, akciókat szervez az illegális hulladéklerakás, elhagyás megakadályozására, felkutatására.
A Zöld kommandó ellenőrzései kiterjednek majd többi között arra, hogy a veszélyes tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek megfelelnek-e a környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak, fel vannak-e készülve ezek a gazdálkodók a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésére, adottak-e a személyi és technikai feltételek az esetleges baleset elhárításokhoz, rendelkeznek-e a cégek a megfelelő hatósági engedélyekkel. A „környezetvédelmi őrség” kontrollálja majd a veszélyes áruk közúti szállítását, illetve a telephelyen való tárolását, és figyelmüket kiterjesztik a környezetvédelmi bűncselekmények felderítésére is.
Az M3-as autópálya Hatvan-Kerekharaszti leágazásánál tartott közúti ellenőrzéssel egy időben a zöld hatóság (a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberei) komplex, mindenre kiterjedő ellenőrzést tartottak az Aszód-Galgamácsai veszélyes hulladéklerakóban is. A hulladéklerakót 1989. óta a Pyrus-Rumpold Rt. kezeli, és az égetéssel fel nem számolható veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását látják el. A hulladéklerakó üzemeltetője a környezeti hatásokat rendszeresen, negyedévenkénti részletes kémiai, ökotoxikológiai és biológiai monitoring vizsgálatokkal ellenőrzi, amely kiterjed a talaj-, a talajvíz, a levegő-, a növény-, és az állatvilág vizsgálatára is. A mérési eredményeket rendszeresen megküldik a felügyelőséghez. A vizsgálatok mindeddig egyszer sem mutattak ki az üzemelésből eredő rendellenességet.
